Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Szili Ferenc: A cukorgyártás üzemi technológiája és az infrastruktúra a MIR kaposvári cukorgyárában (1894-1944)
A felvonó a répát a legfelső emeleten elhelyezett 2 db, egyenként 400, illetve 500 kg-os önműködő „Chronos" mérlegbe szállítja. A mérlegek külső beavatkozás nélkül működnek, telnek meg és ürülnek. A mérlegek szerepe igen jelentős. A feldolgozott répa mennyisége - a szükséges gyakorisággal (műszakonként, naponta, havonként stb.) de az egész kampány tartamára is itt kerül megállapításra. A mérlegek a répát a vágógépekbe borítják, ahol a vágótárcsák hosszú, keskeny szeletekre aprítják. A répaszeletet gereblyés szállító továbbítja a diffúziós állomásra, amely két, egyenként 16 edényből álló telepből áll. Egy-egy telepen belül az edényeket szelepekkel és más szerelvényekkel ellátott csővezeték köti össze, hogy a diffúziós munkához szükséges folyadékcirkuláció biztosított legyen. Az edényeket egymást követő sorrendben töltik meg szelettel. A kilúgozás, a szeletből a cukor kinyerése - diffúziója — előmelegített víz hozzáveze- tése útján történik. A friss vizet mindig a legjobban kilúgozott szeletet tartalmazó edényre kötik. A víz a többi edényen is áthalad, miközben cukortartalma folyamatosan emelkedik, végül mint nyerslé hagyja el a legutoljára friss szelettel töltött edényt. Ezt követően a folyamat rendre ismétlődik. Az előbbiekben említett legjobban kilúgozott szeletet tartalmazó edényt kiürítik, a vizet pedig a soronkövetkező edényre kötik át, immár ez lesz a legjobban kilúgozott szeletet tartalmazó edény. Egyidejűleg a rendszer másik végén a már korábban kiürült edénybe friss szeletet tesznek. A folyadék ezúttal ezen az edényen is áthaladva hagyja el nyersléként a telepet. A nyerslé zavaros piszkosbarna színű folyadék, amely 13-16% cukrot, továbbá más idegen anyagokat: fehérjekolloidokat, pek- tint, savakat, sókat stb tartalmaz. Száz kg répából kb. 110-120 kg nyerslé lesz. A kilúgozást egyébként úgy végzik, hogy a szeletben még mintegy 0,2- 0,3% cukor marad. Ennél alacsonyabb értékre lemenni nem célszerű, ugyanis ehhez meg kellene emelni a diffúzióhoz felhasznált víz mennyiségét, ez pedig a későbbiekben növelné az elpárologtató gőzfogyasztást. Másrészt a nyerslébe több nemcukor anyag kerülne — oldott sók -, amely a feldolgozás további menetére lenne káros kihatású. A kilúgozott, előpréselt répaszelet 86% vizet, 3% nyersrostot, 7% nitrogénmentes anyagot, 1% nitrogénvegyületet, továbbá zsírt és t% hamualkatrészt tartalmaz. A cukorgyártás eddig ismertetett menetét gyűjtőnéven lényerésnek nevezzük, miután a répából mint alapanyagból nyerslevet kaptunk. A gyártás következő szakaszában — amelyet létisztításnak nevezünk - kerül sor a lébe jutott nemeukoranyagok eltávolítására. A diffúziónál nyert, mésszel kezelt kb. 3 5 °C hőmérsékletű nyerslevet szivattyú szállítja a három fokozatú melegítő rendszeren keresztül a malaxeurökbe, miközben a hőmérséklete 92 °C-ra emelkedik. Itt a léhez, a répa minőségétől -függően, 2-2,5% mésztejet adagolnak. A mész-hozzáadás az enyhén savas nyers- •levet lúgossá teszi, kicsapja a foszforsavat, az oxálsavat, a citromsavat, a vassókat, a magnéziumvegyületeket és lecsapódnak különféle fehérjekolloidok stb., •amelyek a cukor kristályosodását később zavarnák. Egyszersmind a felhasznált mész egy kis hányada a-cukor egy. részét részben oldható, részben oldhatatlan kalciumszacharátként megköti. A mésszel lekötött cukor visszanyerése céljából a mésztartalmú lébe több részletben annyi széndioxidot vezetnek be, hogy minden szabad oltottmész kar434
