Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
esetben - a veszprémi püspökség, a püspök után legtekintélyesebb egyházi személyei voltak, így például a XIV. században gyakran a püspökség vicariusai, spirituális generálisai. A XV. század végén is a pápai megbízott - a püspökkel együtt - név szerint idézte be a segesdi főesperest, a „többiekkel” (az utóbbin a többi főesperest kell érteni!) együtt. A királyi, királynéi uradalom területére eső segesdi főespere&ségnek, éppen a királlyal, a királynéval vagy azok tisztségviselőivel, egyházi személyeivel való közvetlenebb kapcsolat, joghatósági és egyéb viszony miatt is, illetőleg a hozzátartozó tekintélyes és gazdag, közel 72-80 plébánia adhatta a megkülönböztetett szerepet, főként a XIII-XIV. században. Ugyanakkor a főképpen a középkori Somogy megye Ny-i felére kiterjedő főesperességi területre estek a segesdi uradalom királyi cw//.r-hálózatának egyházai, kápolnái, a király és a királyné magánegyházai.18'* 2. A segesdi plébánia és királyi, királynéi kápolna (XI-XVI. század) A segesdi plébániára vonatkozó első hiteles közlés Pelagius és István bí- bornokok már említett 1216. évi oklevelében maradt fenn. Ez a veszprémi püspök, valamint az esztergomi érsek közötti joghatósági vitáról számolt be.184 Jan- kovich Miklós szerint az azt is jelentette, hogy ennek a pernek már több éves előzménye volt.18'’ Eredetileg tehát a segesdi plébánia parochiális királyi kápolna lehetett, amelyet a XII-XIII. század fordulóján eladományoztak, illetőleg főhatóságát a veszprémi püspök szerezte meg. 1250-ben ugyan Jakab segesdi plébánost IV. Béla király „capellanum nostrum”-nak, vagyis királyi káplánnak nevezi.18« Az említett 1216-os pert, úgy tűnik, hogy az esztergomi érsek nyerhette meg, mivel 1269-ben a király a segesdi plébániát, joghatóságilag visszajuttatja a veszprémi püspöknek.187 Egyelőre csupán néhány gondolattal kívánjuk megvilágítani a fenti források hátterét. Vagyis a segesdi parochiális királyi kápolna a XII-XIII. század fordulóján - az ecclesia propria joggyakorlatának megszűnése után - teljes jogú ecclésiává (plébániává) alakult át! Ez az átalakulás, illetőleg a veszprémi püspök joghatósága alá való helyezés nem mehetett simán! Hiszen az előzőleg az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó ún. exemptus királyi kápolnák, majd ecclesiák nem szívesen veszítették el kiváltságos szerepüket. 1319-ben már újra tudunk arról, hogy a segesdi plébános, a lövöldi, a sasadi, az örs-i (Buda) plébánosokkal együtt - Tamás esztergomi érsek biztatására és tanácsára - joghatósága alá helyezkedtek és megtagadták a veszprémi püspöknek a visitato címén őt megillető procuratio és egyéb illetékek (et alia episcopalia iura) megfizetését. A XIV-XV. században tovább folyik ez az úgynevezett tizedper. Annak ellenére, hogy közben, mint 1365-ben a segesdi plébános egyben a királynéi káplán is (capellanus specialis) !m Az 1464-es év viszont a segesdi plébánia exemptiojának, s így az érsekség alá való tartozásának újólagos pápai elismerését hozza. Ekkor II. Pius pápa az esztergomi prímás összes kiváltságait - a Magyarországon a megyés püspökök joghatósága alól kivett - monostorokra, prépostságókra és plébániákra . . . köztük a segesdire is, megerősíti.189 Ezután tíz év múltán, 1474-ből származó oklevélből ismerjük meg a se36
