Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
gesdi plébániaegyház titulusát, mivel az ecclesia paroch. B. Michaelis archangeli in Segesd, Segusd adat szerepel.100 Vagyis Segesd középkori plébániacgyháza Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt volt. 3. A segesdi királyi, királynéi kápolna és plébániaegyház (Xl-XV. század) A segesdi egyházak között - a fenti címben jelzett - mellett természetesen szerepelt a Somogy megyében legkorábban, a XIII. század második felében, végén alapított Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ferences kolostor. Valamint a különböző kegyúri kápolnák és filiális egyházak, amelyeknek a tanulmányban való szerepeltetésére nem keríthetünk sort.191 Részletesebben tárgyaljuk viszont a segesdi királyi és királynéi székhellyel, udvarral összefüggő királyi, királynéi kápolna és plébániaegyház kérdését! Láttuk, hogy - az előző fejezetben felsorolt - források között már a legelső, az 1216-os, majd az 1269-es, az 1319-1330-35 és végül az 1464-es is a segesdi plébániaegyház exemptus jogával, illetőleg az érseki, püspöki fennhatóság alá való tartozásával foglalkozott. 1250-ben a segesdi plébános a király, IV. Béla, míg 1365-ben a királyné speciális káplánja. Vagyis a szórványos adatokból az derül ki, hogy a királyi, a királynéi várispánság, uradalom segesdi központjában álló Szent Mihály egyház kiemelt királyi, királynéi egyházaknak járó exemptus jogokkal, illetőleg más fontos kiváltságokkal rendelkezett! Mit takarhatnak ezek a XIII-XIV. századi, adatokkal ma már alig rekonstruálható jogok, kiváltságok? Vagyis milyen XI-XII. századi előzményei lehetnek Segesddel, illetőleg a segesdi plébániaegyházzal kapcsolatban? A XI. századi királyi egyházalapításokkal kapcsolatos adománylevelek sorolnak fel - első ízben - királyi kápolnákat, így a pécsváradit, a garamszent- benedekit, a székesfehérvárit, a budavárit, a várontúlit, a nyékit, a békásmegyerit, a budait, a sasadit, az örsit... A XII. század végével - az ún. ecclesia propria intézménye megszűnésével - kialakul a kegyúri jog! Ekkor a királyi kápolnákat eladományozzák. Míg - a már a kegyúri joggal ellátott - királyi kápolnák intézménye a XIII. század második felében újjáéled és az előző időkhöz képest is átalakul! Ez az átalakulási folyamat a XIV. század végéig tart! Ekkorra jönnek létre a királyi, királynéi ún. rezidenciális kápolnák?*1 Hogyan mehetett végbe az a folyamat a segesdi királyi kápolnák, illetőleg plébániák esetében? A XI-X11. században jöhetett létre Segesden - a királyi, királynéi udvarházhoz tartozó - egyház, kápolna (az ecclesia propria elve alapján!) a megyéspüspöki befolyástól függetlenül, saját fenntartásban! Vagyis a korai segesdi királyi egyház vagyonával és jövedelmével (tized, spolia, oblatiók) a király rendelkezett, olyan módon, hogy a lelkészek kinevezését, elmozdítását is saját hatáskörében intézte. Az 1179. évi lateráni zsinat viszont megszüntette ezt a jogállapotot és helyébe hozta az ún. kegyúri jogokat. Amikor is a tulajdonos, most már mint kegyúr léphetett meghatározott egyházi kiváltságok birtokába. A lelkészek „behelyezésénél” ezután a kegyúrnak a presentatio joga, míg az egyház jövedelméből csupán a tizedrészesedés maradt. A királyi alapítású egyházak, mint apátságok, prépostságok és királyi kápolnák a király közvetlen kegyurasága alatt állottak. Ezeknél a király ugyanúgy gyakorolta a presantatio jogát, mint az ország főpapjai felett. A király a kegyurasága alá tartozó lelkészeket (bármilyen egyházi tisztet is töltöttek be!) capel37
