Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár, Dél-Dunántúl kormánybiztosa (1849)

Cser,tán áthajózott Szántódra, ahonnan napokkal később a kormány székhelyére, Szegedre távozott. A császári megszállók elől Csertán egyik utolsó intézkedése a Kisfaludy gőzös biztosítása volt, hogy azt Noszlopy rendelkezése alá vonatta.53 Noszlopy július 24-én már intézkedett a gőzhajó további menetrendjéről és ez­után Füredről csak Badacsonyba és Révfülöpbe járt, mivel az ellenség Keszt­helyt elfoglalta.55 Kaposváron július 23-án többszöri próbálkozás után sikerült egy hatfon­tos ágyút önteni Rottkai Pál kovácsmesternek. „Holnapra fel leendvén szerelve egészen a próbalövést megfogjuk tenni, nem tudom mit fog érni, a külső kiné­zése a legszebb, ami csak lehet. A likja is igen egyenes és sima.”03 Július 24-én Noszlopy, Fördös Tolna megyei alispánt a nehéz katonai helyzetéről értesítette. Kanizsán 800 olasz és 218 vasas némettel Burits tábor­nok, Pécs környékén 8-9000 császári megszálló erő volt. . . Csurgóról pedig 400 fő Szigetvár felé haladt. Noszlopy ekkor Zambelly Lajos (1815-1901) ezredes­től, a Baján alakuló dandár parancsnokától remélt segítséget. Egy tízezer fős császári erő a Duna bal partján ekkor vonult Dunavecse irányába, tudósította Noszlopyt Csapó ezredes, és ha ez tovább vonul, akkor „Zambelly ezredes ma­gát Baján fenntartani nem képes.” így ezért Zombor irányába vonul és magá­val viszi a város alatt lehorgonyzóit öt gőzöst is. A nehéz kétségek között őrlő­dő Noszlopyt Zambelly német nyelvű levele még jobban lehangolta. Közölte Zambelly, hogy lehetetlennek tartja a bekerítés veszélye nélkül a segítségnyúj­tást, különben sincs egyetlen ágyúja.” Zambelly legalább három ágyút várt, mert anélkül nem tud semmiféle eredményt elérni.56 Az ismét betegeskedő Csapó ezredes Noszlopy kérésére július 23-án Zam- bellyt is felkereste, és a tapasztalatokról lehangoló levélben számolt be. „Tolna Somogynak ezen körülmények közt szinte nem küldhet segítséget és úgy szegény Somogy, mint Tolna is magára van hagyatva. - Ameddig lehet tartsuk magun­katr57 Noszlopy Zambellytől a Pécsen lévő ellenség elleni közös fellépést kér­te, azaz a városban lévő osztrákok bekerítését és közös megsemmisítését. Vagy pedig „Ha engem itt megtámadnának, s ellent nem állhatnék, önnel minél ha­marabb és biztosabban egyesülhessek” - ez a tervem írta Noszlopy Zambelly- nek.58 Közben az ellenség Baja felé vonult és Noszlopy számára a fősereggel való egyetlen átkelési lehetőség a város megszállásával néhány nap múlva meg­szűnt.59 Július 25-én Noszlopy még optimista hangú levelet írt Csertánnak, mely­ben a dél-dunántúli helyzetről számolt be. A Csurgón lévő ellenség Zákány és Iharosberény felé hátrált. „Somogy körülményei a lehető legjobbak - csak egy kis kitartás kellett, - az ország körülményei pedig ön szerint szinte kedvezően állanak.” Kéri és elvárja, hogy a zalai honvédeket Csontos százados parancs­noksága alatt azonnal rendelje el. Eddig - „igen csodálom, hogy Csontos csat­lakozását hozzám nem látja szükségesnek!”. Hasonlóan a vasi honvédek csatla­kozását is fontosnak tartotta. - „Most pedig midőn a gyáva ellenség nem meré­szelt bellebb vonulni, itt teljes biztonsággal, sőt a Dunán átkelt sereg támogatá­sával is bizon azon kell lennünk, hogy minden erőt összpontosítsunk.” Ezért van szüksége a zalai és a vasi honvédekre is és akkor rövidesen a mozgó nemzet­őrökkel együtt egy hadtestet „tud kiállítani, mellyel Zalát is megtisztíthatja.” - Lelkesen írta Csertánnak: - „Nekem csak egy kis idő kellett, s most azt meg­321

Next

/
Oldalképek
Tartalom