Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár, Dél-Dunántúl kormánybiztosa (1849)
nyervén, kivált ha Önök is csatlakoznának, oly erőm leszen, hogy Somogy, Zala biztosítva leend, - Csatlakozni tehát minden áron! Kiérem önt is jöjjön Kaposvárra, itt teljes biztonságba lehet a többi menekülőkkel. - Hat fontos Kaposvárott jól sikerült öntéssel készített ágyúm felszerelve van!”60 Július 25-én éjjel több oldalról érkezett futárok és menekülők jelentették Noszlopynak, hogy az ellenség mozgása Kaposvár irányába megkezdődött. Július 26-án Pálffy Surdot, Burits Iharosberényt, Dondorf pedig Marcalit foglalta el. Két nap múlva Nugent táborszernagy hadtestének két hadosztálya Iha- rosberénynél arra a hírre, hogy Noszlopy Kaposvár környékén 12000 főnyi felkelővel, huszárokkal és 1200 fonyői honvéddel, ágyúkkal állomásozik - seregének zömével Böhönyére vonult.61 Dondorf őrnagy felderítő-portyázó különítménye ezután indult Kaposvár felé. Noszlopy, hogy az összeütközést a kiképzés és feltöltés alatt álló zászlóaljával elkerülje, a korábbi elképzelését megvalósítva, csatlakozni akart az Alföldön lévő fősereghez. Július 30-án Burits - Dondorf jelentését véve - óvatosan megközelítette a várost és másnap, július 31-én délután 13 órakor bevonult Kaposvárra. Fatér János levelében Noszlopynak beszámolt Kaposvár osztrák elfoglalásáról : „Tegnap előtt azaz július 31-én délután 1 órakor fertőztette Somogyunk székhelyét Kaposvárt Burits és Nugent vezénylete alatt másfél ezer lovas és két ezer gyalog 11 ágyúval, kik már tegnap estve részint Gödrinek, részint Szigetnek indulva, ezen éjjel tanyájukat már e helyeken fel is ütötték. — Tegnap a hazaáruló Pálffy kíséretében pedig mintegy két ezer olasz lepte meg székvárosunkat. - A horvátok a legnagyobb rettegések közt lépték át megyénk hátárát, az olaszok a legjobb hangulatot tanúsítónak erányunkba. — Megyénk háza a rabló zsoldosok laktanyájává változott. Utálatos a rondaság, amit a csorda ott hagyott. - Ma már az olaszok is kihúzódtak - mint a jegyző mondja mintegy 500 gonosztevő mara- dand Kapósba, mit nem hiszek. Annyit azonban biztva lehet következtetni: miszerint a bé- rencznek Zalából és minden erejűket elvonva, Pécsnek, Eszék felé fordítandják mozgalmaikat. - Somogyunk népe eléggé lelkesült most már a felkelésre, mert iszonyú zsarolás mit a nép szenvedett. Kaposvár 13 5 akó bort adott, temérdek kenyeret és marhát szállítottak a helységek. A falusi nők fejen hordták be a meleg eledelt. Rottkai Pálra 1200 pengő sarczot vetettek. - Most megyénkbe Németh Péter viszi a kormányt. Mint mondják hivatalt senki vállalni nem akar és mégis a népnél nem anarchia létez, mint némelyek mondogatják, hanem inkább lelkesülve várják érkezésünket. Tallián János környezé maga Németh biztost. Czindery mint mondják Gráczba tartózkodik.” Végezetül Fatér óva intette Noszlopyt a Pécs elleni akciótól.62 Noszlopy Gáspár július 25-én és 26-án a Kaposvár határában összegyűlt kaszával-villákkal „felfegyverzett” tízezernyi népfelkelő tömeget hazabocsátotta. A fiatal, életerős, önként jelentkező férfiakat közülük megtartotta és azokat seregébe beosztotta. A kiképzés és felfegyverzés alatt álló erővel 26-án a reggeli órákban elhagyta Kaposvárt, és Gölle-Döbrököz-Szekszárd vonalában pedig Somogyot. Göllén, július 26-án keltezett és „Somogy megye lelkes polgárai, barátaim!” megszólítással készült felhívásában búcsúzott ideiglenesen szülőföldjétől, és lakóinak pedig meghagyta a legfontosabb tudnivalókat. Noszlopy Gáspár ezen felhívásából is az őszinteség, a győzelembe vetett bizalom, a magyar forradalom győzni akarása csendült ki. A felhívást több példányban letisztázták és elküldték a megyébe.63 A teljes szövegét itt közöljük: „Elindulásomat megelőzött pár órával olly körülmény adta elő magát, mclly távozásomat egy időre szükségessé tette, nehogy az azonban é távozás rosszra magyaráztathassék, vagy hűtlen elhagyás bélyegét viselje; azon tiszta keblű indulatnál fogva, mellyel a nép iránt minden viseltetém, kötelességemnek tartom magamat e tárgyra nézve igazolni, ugyan is 3 3 22
