Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Kanyar József: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskolatörténeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben (1810-1848)
EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK, MINT NÉPISKOLATÖRTÉNETI FORRÁSOK DÉL-DUNÁNTÚL EGYHÁZMEGYÉIBEN A REFORMKORBAN (1810-1848) KANYAR JÓZSEF Reformkori népiskolatörténetünk nyitányát az 1806. évi II. Ratio educationis szabályrendelete képezte, ahogy zárófejezetét az 1845-ös elemi népiskolai szabályzat megjelenése. E két rendelet közötti korszakban vizsgáltuk a népiskolák történetét régiónkban az egyházlátogatások jelentéseinek a tükrében. A) A Veszprémi Rk. Egyházmegye népiskolái (1815-1846) A XVIII. századi népiskolatörténeti források - ha szép számmal is találkozhattunk velük - lényegében egyedi adatokat tartalmaztak, amelyek inkább csak statikus keresztmetszetet, mintsem dinamikus hosszmetszetet nyújtottak a számunkra. Ezek az egyedi adatok teljesnek azonban nem mondhatók, belőlük aligha lehet egy mai statisztikai felmérés adataihoz hasonló pontosságot kívánni. Különösképp hiányosak vagy éppenséggel teljesen hiányosnak mondhatók az iskolákban folyó tartalmi elemekre, a tankönyvekre, a tantervekre és a pedagógiai kézikönyvekre és azok módszertani elveire vonatkozó utalások és megállapítások. Mindezek ellenére igen hasznos forrásoknak bizonyultak a refortnkorban egyre sűrűsödő egyházlátogatásdk jegyzőkönyvei. A II. Ratio educationis rendeletének megjelenése és végrehajtása során a század első felében három igen jelentős egyházi forrásra is tudtunk támaszkodni a veszprémi római katolikus egyházmegye iratai között. 1. Kurbély György veszprémi püspök 1815/17-ben végrehajtott egyházlátogatási jegyzőkönyveire, 2. Horváth János segesdi főesperes 1820 nyarán végrehajtott iskolalátogatásairól készült jelentéseire és végül 3. a Kopácsy József örökébe fiatalon lépő gróf Zichy Domonkos, ugyancsak veszprémi püspök 1845-46-ban eszközölt egyházlátogatásainak a jegyzőkönyveire. Az előbbi kettő Hermann Egyed: Népoktatás a veszprémi egyházmegyében a XIX. század elején című kitűnő munkájában állt rendelkezésünkre,1 az utóbbi pedig Meszlényi Antal értékes feldolgozásában.2 Ugyanilyen értékes forrásokként említhetjük Baranyában. Király József (18x0), Szepesy Ignác (1829) és Scitovszky János (184i:~48)rpüspökök egyházlátogatási jegyzőkönyveit, amelyeket - szinte egymásra épülően használhattunk fel kutatásainkban - különösképp Petrovich Ede értékes forrásközlései alapján.3 233
