Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Borsa Iván: A szenyéri uradalom a török időkben (Forráspublikáció)
A SZENYÉRI URADALOM A TÖRÖK IDŐKBEN ( F orr áspublikáció ) BORSA IVÁN Az esztergomi főszékesegyház káptalanénak magánlevéltára őrizte meg számunkra a szenyéri uradalom iratait 1254-től kezdődően. A Mohács előtti levéltári anyagban fennmaradt 341 oklevél-, illetve iratszöveg kivonata az Évkönyv 9. és 10. kötetében található. Ebből felvázolódik az uradalom magvát és a szigetvári uradalmat megalapító Antimus család története. Részletes feldolgozását az érdeklődő az Évkönyv 11. kötetében olvashatja. Ez az oklevél- és iratanyag tette lehetővé az uradalom kialakulásának és Mohács előtti történetének vizsgálatát is elsősorban oklevél- és levéltári szempontból. E tanulmány a még nyomdában levő Mályusz-emlékkönyvben fog napvilágot látni. A szenyéri uradalmat az Antimus család utolsó férfi tagja, János nem sokkal utolsó fiának elvesztése után, 1482-ben eladta a Beatrix királyné kíséretéhez tartozó, itáliai Wesak-i Perotus-nak, aki akkor az esztergomi érsekség javainak gubernátora volt, majd zólyomi ispán lett. A szenyéri várkastélyhoz ekkor a következő birtokokat sorolták: Tapsony, Terebezd, Merke, Kisinke, Mórocfal- va, Kerektó, Tikos, Vízvölgy, Bár, Arad, Mikófalva, Baráti, Fejéregyház és Ter- pec. Wesak-i Perotus 1489-ben Szobi Mihálytól vásárolta meg annak szobi bir- tokcsoportját és az egészet a szenyéri uradalomhoz csatolta. Szobhoz ekkoriban Merke, Tikos, Mórocfalva, Kerektó és Kisinke birtokokat sorolták. (A mindkét esetben megnevezett birtokokon egyrészt mindkét tulajdonosnak voltak részei, másrészt egyes részek hovátartozása vitás volt.) Az így létrejött szenyéri uradalmat Wesak-i Perotus 1497-ben eladta Bakócz Tamás egri püspöknek, királyi fő- és titkos kancellárnak, valamint unokaöccseinek: Erdődy Bálintnak, Péternek, Pálnak és másik Bálintnak. A birtokok iktatása körül számos per támadt az Anti- musok leányági leszármazottainak ellenmondása miatt. A perek még folytak, amikor Tamás bíboros, esztergomi érsek 1521-i végrendeletével az uradalmat minden tartozékával az általa az esztergomi székes- egyházhoz épített Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolnában folytatandó istentiszteletek céljára hagyta. A káptalan iktatása 1525-ben történt meg Szenyér várkastélyba és mezővárosba, Mórocfalva birtokba, továbbá a Merke, Terebezd, Tapsony és Arad birtokokban, valamint Kerektó és Kisinke prédiumokban levő részekbe. A káptalan a székhelyétől messze eső uradalom igazgatását (officiolatus) évi 200 forint ellenében 1522-ben Felpéci Gergelyre bízta. Az 1524-ben készült 77
