Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Farkas Gábor: Községi önkormányzatok a Dunántúlon 1945-1950 között
selőknek ezt az utóbbi részét érintette különösen. A bizonytalansági érzést a régi tisztviselők zöme a koalíciós pártokhoz történő közeledéssel, a párttagság felvételével igyekezett feloldani. Legtöbben a szociáldemokratákhoz és a kisgazdapártiakhoz; a kommunistákhoz és a parasztpártiakhoz azonban jóval kevesebb tisztviselő csatlakozott. A tisztviselők körében lefolytatott harmadik - és egyben a polgári orien- táltságúak számára legsúlyosabb - akció a B-lista volt, melyet az MKP követelésére hajtottak végre. A B-lista lefolytatása a közigazgatás demokratizálásának is egyik előrelendítője volt, hiszen a polgári államkeret lebontására tette meg a lépéseket. Csakhogy a B-lista elrendelői sem számoltak azokkal a nehézségekkel, melybe a közigazgatást a gyakorlott tisztviselők eltávolításával taszították. A polgári államkeret lebontása majdnem sikerült azzal, hogy a szakmailag és politikailag alkalmatlan tisztviselői réteget onnan eltávolították, de az intézkedést túl korán hajtották végre. Ügy tűnik, kizárólag politikai szempontok motiválták a nagy tömegű adminisztratív munkaerő kiiktatását a közigazgatásból, és nem a közigazgatási célok. /1946 tavaszán, nyarán a magyar államberendezkedésben még a polgári jelleg volt a domináns és nem a szocialista/Ekkor a B-listának a lefolytatása túl korainak bizonyult, és ezért taszította ez az intézkedés szinte a csőd szélére a községi közigazgatást. Amikor a felelős államhatalmi szervek a fenyegető helyzetet felismerték, gyors intézkedésre szánták el magukat. A tisztviselők nagyobb részét a községekben visszavették, kisebb hányada azonban a gazdasági szerveknél helyezkedett el. A B-lista során eltávolított tisztviselők, ha visszakerültek a közigazgatásba, a legalacsonyabb tisztviselői státust kapták meg, amelyben néhány évig megmaradtak. 1947 augusztus elején az adoinyi járás főjegyzője tett előterjesztést Fejér megye alispánjához, hogy Baracs és Kisapostag községekben a B-lista alkalmával elbocsátott két vezetőjegyzőt és segédjegyzőt az önkormányzat továbbra is korábbi státusban alkalmazza, mivel helyetteseket a községekbe nem tudott kihelyezni az elmúlt hónapokban. Ugyanakkor a kérdéses községi tisztviselők kifogástalan szakmai tevékenységet folytattak, de a felszabadulás utáni években politikai szempontból sem merült fel panasz ellenük.10 A B-lista során elbocsátott községi tisztviselők nagyobb része a közigazgatás zavartalan biztosítása érdekében korábbi státusába visszakerült. A köz- igazgatásban, különösen a községi önkormányzati igazgatásban intézményes személyi váltásra 1948 nyarán került sor. A központi kormányzat a községi közigazgatás racionalizálásáról a személyi kérdések megoldásának eredménytelensége ellenére sem mondott le, s a káderkérdések fokozatos megoldása mellett a területrendezéssel is elő kívánta azt segíteni. * A kormány a közigazgatás területi beosztásának rendezéséről a 43301945. M. E. sz. rendeletben intézkedett. A Dunántúlon is sor került községeknek más törvényhatósághoz való beosztására. Fejér vármegyétől Pest-Pilis-Solt-Kis- kun vármegyéhez 1946. január i-i hatállyal került Tárnok, Érd, Diósd, Százhalombatta, Sóskút; Somogy vármegyétől Zala vármegyébe kebelezték a miháldi és a somogyszentmiklósi körjegyzőségeket; Vas vármegyétől Veszprém vármegyébe került az egyházaskeszői, Zala vármegyébe pedig a bérbaltavári, győrvári, 368
