Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Farkas Gábor: Községi önkormányzatok a Dunántúlon 1945-1950 között
KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK A DUNÁNTÚLON 1945 —1950 KÖZÖTT FARKAS GABOR A magyarországi községi önkormányzat a polgári közigazgatási szervezetben az a legkisebb egység, amely az állampolgárokkal közvetlenül állt kapcsolatban. Az államhatalomnak ezért is fontos érdeke fűződött ahhoz, hogy a lakossággal érintkező községi hivatalnokok a kormány akaratát teljességgel támogassák, rendelkezéseit végrehajtsák. A II. világháború éveiben a községi közigazgatás a hadviselést támogatta, hatósági úton végrehajtotta azokat az intézkedéseket, melyek a háborús érdekeket szolgálták. A/közigazgatás militarizálására/ a felhatalmazást a törvényhozás a kormánynak az 1938. évi II. törvénycikkben adta meg.1 A háborús kabinetek erre a jogszabályra utaltak, amikor az önkormányzatok, köztük a községi hatósági jogkört szűkítették, illetve 1944 őszén azt meg is szüntették. A közigazgatás militarizálása egyaránt sújtotta a törvényhatósági és a községi önkormányzatot. Tisztviselőit 1942 óta állami alkalmazottakként kezelték,2 akiket nem az önkormányzati testületek, hanem a belügyminiszter, illetve községi vonatkozásban (jegyző kivételével) a törvényhatóság első tisztviselője nevezett ki. Az 1939. évi II. te.? kivételes hatalomról; beszélt, amelyet a kormány saját belátása szerint vezethetett be. Tehát a kormány döntésére bízta a törvényhozás, hogy az önkormányzati hatóságok testületi szerveinek hatáskörét mely szervekre ruházza át. 1944. április 5-én a kormány az 1500. sz. rendeletében a hadműveleti területre vonatkozó különleges közigazgatási szabályokat bocsátott közre. Kimondotta a többi között, hogy a hadműveleti területen a legfelsőbb felügyeleti és ellenőrzési jogkört az állami, törvényhatósági és községi hatóság felett a hadműveleti terület,kormánybiztosai gyakorolja. A kormánybiztos a hivatalnokokkal közvetlenül rendelkezhetett, de elrendelhette az internálást, a személyi és dologi kiürítést, korlátozhatta a közlekedést, az üzleti életet, és felfüggeszthette az iskolai oktatást is. A hadműveleti területen tehát a kormánybiztos szüneteltette az önkormányzati igazgatás testületi szerveinek működését, a községi képviselő- testület hatáskörét a járási főszolgabíróra ruházta, aki egyébként a községi autonómia valamennyi jogát is gyakorolhatta. Ez a rendelet a katonai közigazgatás bevezetésének feltételeit is meghatározta. Erre akkor került sor, amikor a polgári közigazgatás a községben vagy a városban megszűnt. A katonai közigazgatás csak a mindenkori helyzetben fel
