Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Andrássy Antal: Zsidóüldözés Somogyban (1944. március-július)
Jelentkezett egy siófoki pensió vezetésére Budapestről a volt szegedi kormány „boldogult külügyminiszterének”, Pázmándy Dénesnek a neje is. A július 2- án írt levelében a főszolgabírónak azt írta, hogy „személyem garancia lesz arra, hogy a vezetésem alatt álló pensió hasznothajtó üzem lesz, s azt a keresztény közönség legteljesebb megelégedésére fogom vezetni,”93 Fasiszta, nyilas múlttal rendelkezők és hozzátartozóik is tenyerüket tartották. A kaposvári nyilas városi párttitkár özvegye július elején, kérésére kettőszobás lakást kapott.9/l A tabi Magyar Megújulás Pártjának vezetője június 7-én zsidó házat kért.93 Két lengyeltóti „nemzethű” cséplőgéptulajdános június 9-én a főszolgabírótól a „helyi volt vásározó zsidók ponyváiból” 2-2 darabot kiutalni kért.96 Június 24-én a Magyar Megújulás Pártja megyei vezetője, Tényi Kálmán a lengyeltóti főszolgabírót arra kéri, hogy adjon utasítást a fonyódi közjegyzőnek, „aki húzódozik az elől, hogy a pártot helyiséghez juttassa, miszerint utalja ki pártunk hivatalos helyisége részére a Guttmann zsidó házát.” Az ügynek augusztusban a pártfeloszlatás tett pontot a végére.97 1944. június 8-án Somogy vármegye alispánja kénytelen volt a járási és községi közigazgatás vezetőihez intézett körlevelében szabályozni a zsidó lakások igénybevételének módját. (Az alispáni intézkedést A. 30962/3-1944. szám alatt adták ki.) A körlevélben kiadott utasítás a következőket tartalmazza: „Több oldalról hozzám intézett és tájékoztatást kérő telefonj elemesekből azt állapítottam meg, hogy a zsidó lakások igénylése körül teljes zűrzavar uralkodik. - Egyöntetű eljárás végett tehát a továbbiakban rendelkezem: - Meg kell értetni a közönséggel, hogy a zsidó vagyon nem zsákmány, hanem államvagyon, tehát ellenszolgáltatás nélkül való használata, vagy szándékos rongálása nemcsak elítélendő, de büntetendő cselekmény is. Azért annak, aki zsidó lakást bérelni akar, a megfelelő árat, melyet a hatóság fog az eddig bérben nem lévő lakások után megállapítani - meg kell fizetnie. Figyelmeztetni kell tehát minden igénylőt, hogy olyan lakások bérlését igényelje, mely fizető képességének, foglalkozásának és társadalmi állásának megfelel.” Az alispán a zsidóbirtokok, ingatlanok használatbavételéről gondoskodva gondnokot jelölt ki az államérdekének a védelmére. A házak rendben tartása is feladata lesz a kijelölt gondnoknak. A főszolgabírók az igénylők kijelölésekor a gondnok véleményét meghallgatják. A zsidó ingóságok felett azonban az árvaszók dönt, a gondnok meghallgatása után.98 Mindezek jórészt még akkor történtek, amikor tulajdonosaik a különféle kényszerlakhelyeken Magyarországon voltak. 2. A gettólakástól az elhurcolásig Somogyból az első zsidóelhurcolás, illetve kényszerlakhely kijelölés néhány napra a német megszállás után bekövetkezett. A jugoszláv határ közelében lakó zsidók 1944. április 7-én - jelenti a zákányi körjegyző a főszolgabírónak - „a Gestapo rendelkezése folytán a határkörletből eltávolíttattak.” Dr. Venetianer Sándor orvost és családját Dombóvárra internálták. Kaposi Vilmosnak, miután a németek megszimatolták, hogy ékszere és pénze van, két napi haladékot adtak. Április 9-ón azonban a Gestapo letartóztatta és Nagykanizsára szállította feleségével. özv. Rozenberger Mórné és menye Singer Imréné április 10-ig tartozott 345
