Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Szili Ferenc: Adatok a kaposvári 10. tüzérezred doni tragédiájához (1942-1943)

súlyfelesleget jó szívvel adtuk. Azt nem is kell talán mondanom, milyen botrány lett ebből. Valamelyik ténfergő alaknak eszébe jutott leméretni, hát persze, hogy több volt. Kívántunk is az illetőnek minden szépet és jót. Az elszámítás okául pedig hazudtunk valamit. VI. 25. Menet Oltynowkaba. VI. 26. Menet Kroljewatzba. Itt egy nap pihenő. Indultunk Tuligolowon át Sluchoffba. Végre látunk pár dombot. Eddig olyan volt a vidék mint az asztal. VI. 30. Sluchoffban 2 nap pihenő volt. Nagyszerűen megfürödtünk. A hí­rek szerint, ahogy a hadosztály tájékoztatott, tőlünk É-ra 30 km-re Jampolt el­foglalták a partizánok. Itt keményen harcolnak a megszállókkal. Eddig 4 zász­lóalj áll harcban. Elhelyezésünk egy laktanyában. Itt bent még egy fogolytábor is van. Az őrök német egyenruhába beöltöztetett ukránok. Szakadt az eső, mikor megérkeztünk, esik, mikor indultunk. - Baturinban kaptunk 2 alkalommal pos­tát. Megjöttek a lapok, 12-ig bezárólag. Volt persze nagy öröm. Most vagy 5 napig megint nem jön posta. Eddig még semmi nélkülözésben nem volt részünk, de ha a rádiót hall­gatjuk, néha elfog bennünket a honvágy. Bármilyen kedvvel indultunk is el a háborúba, elszakadni hazulról nem lehet... A megszállók a diadalmas harkovi csatáról azt mondják, hogy olyan futást még nem láttak, amilyent a németek ren­deztek. A páncélosok az előttük visszavonuló kocsikat, embereket egyszerűen le­gázolták. A véletlennek tulajdonítják, hogy sikerült az oroszokat megállítani. - Különös -, hogy orosz autóroncsot az út mellett nem lehet látni. Németet ellen­ben annál többet. Azt lehetne gondolni, hogy az oroszoknak veszteségeik nincse­nek. Az oroszok különben alaposan felkészültek a háborúra, s most is mindig ki­találnak valamit. Ha az utasításaikat pontosan betartják, akkor igen kellemetle­nek lehetnek ránk nézve. Az a pár robbantás, amit eddig is csináltak az ut ele­jén, már zavarta a menetet. Az eső zuhog. A sár ugyan tengelyig még nem ér, de azért bőven elég a lovaknak. Pedig az igazi nagy őszi esők még messze van- .nak. Az ellátásunk jó, ellenben nem nagyon elég. Mennyiségre nem adnak ke­vesebbet, de ahhoz képest, amit most megbírnánk enni kevés. A kenyér most nagy kincs. 600 gr egy napi adag, de ebédre nyugodtan meg lehetne enni. Éj j élezési helyünk Kosinsban, szép erdőben. A gyalogosoknál kitűnő ebé­det ettem. Délután kb. 20 dkg mézet, természetesen műmézet adtak, amit rögtön meg is ettem. Igen megfeküdte a gyomromat. Műmézet nem lehet csak úgy nagy­ban enni. Este tea és kenőmájas után alig bírtam szuszogni. VII. 1. Az éjjel nyugodtan telt el. Tegnap délután találtak a legények egy robbanó ceruzát. Hogy az élvezettől el ne essenek, nem jelentették be, csak utó­lag, miután a tűzben felrobbantották. Beletették egy erős vascsőbe, úgy melegí­tették. Nagyon szépen széjj elvitte a csövet. VII. 5. 2-án és 3-án Rylshben voltunk. 4-én és 5-ón Lygoffban. Táborhe­lyünk egy erdőparcellában. 4-én éjjelre a mellettünk fekvő kórházba költöztünk be aludni és szépen sodronyos ágyakba lefeküdtünk, örülve a kényelmes alvás­nak. Alig aludtunk egy óra hosszat, felriasztottak bennünket. Az oroszok bombáz­tak. Az egész cirkusz jó két óra hosszat tartott. Utána újra lefeküdtünk. A bom­bázás eredménye a gyalogságnál egy sebesült, más alakulatnál 3 sebesült. Recse­gés az volt, azt meg kell hagyni. Délután Iwanowoskojen voltunk, a sofőrt ki­cserélni. Ott is hajigáltak az oroszok, de eredménytelenül. A német légfúrók, de a mieink is lőttek mint az őrültek, eredmény nélkül persze. 4-5000 m magasan 318

Next

/
Oldalképek
Tartalom