Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Szili Ferenc: Adatok a kaposvári 10. tüzérezred doni tragédiájához (1942-1943)
még a legjobbjaiknál is faji tulajdonságaik és vérmérsékletükből kifolyólag hiányzik. 6. Nincsenek. Tábori posta 2.20/61. 42. XII. 14. 7 h. Jóllehet a fentiekben idézett jelentésekből, a sztereotip és sablonos általánosítások miatt, a valós helyzetet, a katonák tragikus sorsát, aligha lehet rekonstruálni, azonban kitapinthatjuk azokat a neuralgikus jelenségeket, amelyeket valójában el akartak titkolni. így többek között érzékelhetjük, hogy az ország határaitól egyre távolabb, milyen mértékben nőtt a katonák honvágya, éppen ezért nem lehetett véletlen, hogy a tábori posta mindig az érdeklődés középpontjában állt. A jelentések sorai között olvasva az is kitűnik, hogy a katonák sorsa egyre nehezebbé vált. Az élelmezés és a cigarettaellátás hiánya, a rossz szállásviszonyok, a járványos betegségek úgyszintén növelték a katonák elégedetlenségét. De a lőszerkorlátozás sem fokozta a harci kedvet. A cenzúra sem tudta eltüntetni a hazulról érkezett levelekből az otthon aggasztó híreit. Nem véletlen, hogy a katonák körében a felváltás reménye, szinte naponta újabb rémhírekhez vezetett. A nemzetiségi katonákkal szembeni bizalmatlanság előre jelzi, hogy ilyen ellentétek közepette aligha lehet jelentős harci eredményeket elérni. A németekkel szembeni ellentét is egyre feszültebbé vált. Meg kell jegyeznünk, hogy a későbbi események nem igazolták a nemzetiségi katonákról irt megállapításokat. A kárpátorosz származású ruszin katonák pl. valamennyien megszöktek és átálltak a szovjet hadsereghez, a román származásúak pedig mindvégig kitartottak és osztoztak a magyar katonák tragikus sorsában. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az idézett helyzetjelentésekből egyértelműen megállapíthatjuk a katonai vezetés dilettantizmusát. 4. Harci események a) Felvonulás a hadműveleti területre A rendelkezésünkre álló iratokból, elsősorban a folyamatosan vezetett és megmaradt naplótöredékekből, az ezred történetéről már valósabb képet kaphatunk. A személyes használatra készült feljegyzések őszintébbek voltak, íróik olyan gondokat is rögzítettek, amelyek a hangulatjelentésekben nem szerepelhettek. Azonban még itt is figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a naplókat és a beszámolókat a hivatásos, vagy pedig a tartalékos tisztek írták, világnézetükből adódóan, eleve másként gondolkodtak, mint a közkatonák, a háború zűrzavarában pedig nem tudtak kellőképpen tájékozódni. A januári szovjet áttörést megelőző állóharcok idején kevésbé érezték a háború borzalmait, mint azok a közkatonák, akik az éhségtől és a járványos betegségektől legyengülve és lerongyolódva, mínusz 30-40 CC hidegben heteket töltöttek az első vonal szakszerűtlenül kiépített lövészárkaiban. A következőkben a naplótöredékek alapján is megismerhetjük az ezred történetét. 1942. június j. Péntek: Szerelvényünk 9 h-kor érkezik Rjetsicára. Rövidesen megkezdődik a kirakodás a zsidó munkás-század közreműködésével. A ki
