Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Tilkovszky Lóránt: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a hazai német nemzetiség az 1930-as években
vei az élén az egész községi elöljáróság fogadta, és szótlanul tűrte náci-pánger- mán agitációjukat, ugyanott egy szociáldemokrata népgyűlés német nyelvű központi szónokát, Zuschlagot, feljelentették az állami és társadalmi rend elleni izgatás címén. (1938 februárjában el is ítélték egy hónapi fogházra, de fellebbezése folytán ugyanez év decemberében a vád alól felmentették.)54 A magyar kormány belügyminisztere, Széli József és a német birodalom részéről Rudolf Hess, az NSDAP pártvezetőjének (a Führernek) helyettese, július közepén végrehajtották azt a nyilatkozatcserét, amelyről már kilenc hónapja tárgyaltak, s amelyet az „eleki incidens” veszélyeztetni látszott. A magyar részről adott nyilatkozat a német kisebbség jogainak tiszteletbentartását, a német válasznyilatkozat e kisebbség magyar állam iránti hűségét, és az ügyeibe való külső beavatkozás mellőzését ígérte. A magyar kormány úgy vélte, hogy a Széll- Hess nyilatkozatcsere folytán a Volksdeutsche Kameradschaft elveszíti külföldi támaszát, s a szociáldemokrata párt azt remélte, hogy - legalábbis ami a pán- germán agitáció ellensúlyozását illeti - szabadabb teret kap a kormánytól tevékenységéhez.55 Egy 1937 augusztusában kelt feljegyzés szerint az Országos Német Bizottság titkárának, Bechtler Péternek, a német vidékeken indítandó erőteljesebb nemzetiszocializmus-ellenes agitáció tervezetét kellett kidolgoznia, felhasználva ehhez azokat az információkat, amelyekkel a Szeder-féle körlevélre érkezett válaszok a németlakta területek vonatkozásában szolgáltak. A feljegyzés szerint „addig is ezek a vidékek állandó levélrovatot kapnak a Népszavában, s azokból a lappéldányokból, melyekben ezek a cikkek megjelennek, a kiadóhivatal 1000 példányt díjtalanul a bizottság rendelkezésére bocsát. Hogy a lappéldányok zavartalan elosztása megtörténhessék, az érdekelt vidékeken egy-egy régi párttag lapterjesztési engedélyt vált. A költségeket nem a lap, hanem a bizottság fizeti”. Ugyanebből a feljegyzésből tudjuk, hogy „Szent István hetében” Budapesten szemináriumon készítették fel a német nyelvű szociáldemokrata agitátorokat a nemzetiszocializmus ellen a németlakta vidékeken folytatandó harcra. A szeminárium egy Rómaifürdőn rendezett közös ebéddel zárult, amelyen Bechtler buzdító beszédet intézett hozzájuk. „Közben Bechtlert figyelmeztették, hogy a csendőrség nyomozója szintén kint van a telepen, azért beszédét befejezte, és a szeminárium hallgatói a strandolok között szétszéledtek.”56 Pest megye törvényhatósági bizottságának 1937. szeptember 7-i ülésén a szociáldemokrata Linhardt Antal napirend előtti felszólalásban tette szóvá németországi turistacsoportok náci-pángermán agitációját Pilisborosjenő és Budaörs községekben, majd Preszly Elemér főispán kívánságára később részletes adatokat is bocsátott e vonatkozásban rendelkezésére.57 Linhardt ezt követően részt- vett az MSZDP Országos Német Bizottságának azon szeptember 13-i ülésén, amelyen az őszi munkaprogramot Zuschlag terjesztette elő. E programban - egy, a pártközpontban tartandó előkészítő értekezlet után — három fővároskörnyéki értekezletet terveztek: Pilisborosjenőn, Törökbálinton és Soroksáron, egyéb német községek bevonásával, egyenként 60-80 résztvevővel.58 De már az első - Pilisborosjenőre meghirdetett - értekezletet sem sikerült megtartani. Hatósági engedély híján kétszer el kellett halasztani; harmadszorra - november 7-én - a meghívott hét német községből csak három küldte el képviselőit: Piliscsabáról hatan, Budakalászról öten, Csobánkáról ketten jelentek meg. Az értekezlet el298
