Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Király István: Somogy megye uradalmainak fejlettsége az első világháború előtt
uradalmakban, mind a parasztgazdaságokban nagyon csekély volt. Valójában a parasztgazdaságoknak a nagy állatállomány mellett nem is volt szükségük rá, az uradalmak pedig nemigen rendelkeztek annyi forgótőkével, hogy műtrágyára is jutott volna. Az 1912-es adatok azt mutatják, hogy a megyében egyetlen uradalomban volt műtrágyaszóró gép, a németladi, egyébként is korszerűen gazdálkodó Hoyos grófnál. (Más volt a helyzet a szomszédos Baranya megyében, ahol a nagyobb nagybirtokok kevesebben voltak és a középbirtok pozíciói jelentősebbek voltak. De ott sem haladta meg az évi 1000 q-át a műtrágyafogyasztás.) Ilyen körülmények között a növénytermesztésben az átlagok nagyon is függvényei voltak a szerves trágya mennyiségének. Miután a somogyi uradalmak szer- vestrágya-termelése - a földhöz viszonyítottan az alacsony állatállomány miatt - alacsony volt, legendának, tudományos mende-mondának tűnik előttem a somogyi uradalmak növénytermesztési fölénye a parasztgazdaságokkal szemben. Azt megengedem, hogy az a 25 gőzeke és motoros eke, amelyik az uradalmak földjét művelte az első világháború előtt Somogy megyében, az uradalmak egy csekély töredékében megvalósította a mélyművelést és ez nem lett kihatástalan a növénytermesztési átlagokra a konkrét uradalmakban. De a többiekben, amelyek mégis csak többségben voltak, számomra hihetetlen, hogy a növénytermesztési átlaguk elérte a paraszti átlagokat. Éppen ezért, mert sem forrásokban, sem egyéb összefüggésekben nem látom igazoltnak az uradalmak növénytermesztési fölényét Somogy megyében, ezzel nem is tartottam fontosnak, hogy foglalkozzam. JEGYZETEK 1. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Szerkesztette: SZA- * BÖ ISTVÁN. Bp., 1965. 7-30. 1. A két kötetes könyv bevezetőjében Szabó István részletesen foglalkozott azzal, hogy 1848 után, mikor a paraszt- és az úri gazdaság szétválasztása megtörtént, mennyire más metódust kíván a parasztgazdaságok vizsgálata. Másrészt érzékeltette, hogy az uradalmak történetének mennyire meglazult paraszti és uradalmi kapcsolat a jellemzője, szemben az 1848 előtti állapotokkal, mikor az úri és a paraszti gazdaság szerves egységet képezett. Egyben arra is rámutatott, hogy a két gazdaság- és üzemtípus a kapitalizmus fejlődése során mennyire függetlenül tette meg útját. 2. Az első kataszteri felmérés eredményeit Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Hivatalos adatok szerint a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács rendeletéből kimutatva. Budán. 1865. című munka tartalmazza, a második felmérést a Magyarország statisztikája. Keleti Károly és Jékelfalusy József közreműködésével szerkeszti Láng Lajos. II. kötet. Bp., 1887. című kötet tartalmazza, a harmadik kataszteri felmérést a Magyarország adóközösségeinek területe és kataszteri tiszta jövödeime művelési áganként és osztályonként az 1909. évi V. te. alapján végrehajtott kataszteri kiigazítás után, Bp., 1914. című kötet tartalmazza. 3. Somogy megyében a cselédek munkaviszonyának és bérezésének az eredete egészen a törökök kiűzéséig vezethető vissza. A törökök által megszállt Somogy megyében a kiűzésük utáni időben kevés volt a népesség, a nagy, mezőgazdasági művelésre alkalmas területek pedig új földbirtokos famíliák kezébe kerültek. A Széchenyi, a Festetich, az Eszterházy, a Hunyadi, a Batthyány és Niczky famíliákhoz, valamint a veszprémi püspökséghez tartozó falvakban nemcsak a kezdetekben, de később is (azaz a XVIII. század folyamán) kevés volt a népesség. Ezeket a földbirtokokat csak jobbágymunkával nem lehetett volna megművelni. A cselédek tartása (itt most külső, gazdasági cselédekről van szó) eléggé általános lett a XVIII. század folyamán. Természetesen az első évszázadban, sőt 1870-ig számuk nem volt nagyon nagy és a munkarendjük sem volt 241