Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Király István: Somogy megye uradalmainak fejlettsége az első világháború előtt

olyan kötött és feszített, mint a XIX. és XX. század fordulóján. Nem egy esetben egy- egy jobb módú zsellér, mint béresgazda bérelte az uradalmak egy részét és ott nyájat, kondát vagy éppen marhacsordát legeltetett béresekkel. Ezeknek a béreseknek munkabért fizetett, sőt a béresgazdák sok esetben adóztak is. Ez Somogybán egy kissé hasonlít a viharsarki pusztabérletekhez és talán még azt is lehet mondani, hogy a korai kupectőkének a jelentkezése hazánkban.

Az első megyei cseléd-szabályrendelet 1776-ban jelent meg. Ezt aztán lépésről lépésre finomították és bővítették egészen az 1870-es évekig, ugyanis 1876-ban megjelent az első cselédtörvény. Sőt a cselédtartást úgy alakították a felmerülő szükségletekhez, amint lassan és fokozatosan hatolt be a tőke a magyar mezőgazdaságba. Ami nagyon érdekes a XVIII. század végén kötött cselédszerződésekben, hogy a bérek szerkezete és tartalma teljesen rokonítható a XIX. század végének cselédszerződéseivel. A bérnek csak egy töredékét alkotta pénzbeli fizetség, a bér nagyobbik hányada természetbeni szolgáltatás volt: búza, ruházat, só, kert, állattartás, lakás stb. Erre vonatkozóan a korabeli megyei jegyzőkönyvek széles körű felvilágosítást adnak, de maguk a földbirtokosok is 1905-ben, mikor a cselédek helyzete nagyon válságosra fordult, teljesen tudatában voltak annak, hogy a cselédek bérezése feudális maradványoktól megterhelt bérezés.

4. KIRÁLY ISTVÁN: Az 1891-es agrárszocialista mozgalmak és az 1905-1906. évi dunántúli arató- és cselédsztrájkok összehasonlítása. Agrártörténeti Szemle. 1980. 3—4. sz.

5. KIRÁLY ISTVÁN: Somogy megyei lótenyésztés. In.: Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1982. 216—221. 1.

6. Somogy megyei Levéltár (SmL.), Közgazdasági előadó iratai. 1893. 32. sz.

7. LENIN: Az agrárkérdésről. II. k. Bp„ 1950. 175. 1.

8. KANYAR JÖZSEF: Somogy agrárgazdasága az 1895. évi mezőgazdasági összeírások tükrében. In.: Somogy megye múltjából 1974. Kaposvár, 1974. 211. 1.

9. Magyar mezőgazdaság a XIX. és XX. században. 1848-1949. Bp., 1976. Für Lajos és Vörös Antal tanulmányai, akik korszakhatárnak fogadták el a múlt század 90-es éveit.

to. SZILI FERENC: Az 1905-1906. évi kormányzati válság hatása és következménye Somogybán. In.: Somogy megye múltjából. 1974. Kaposvár, 1974. 241. 1.

11. Magyar Korona Országai mezőgazdasági statisztikája. Harmadik kötet. Bp., 1900.

12. A táblázatot az 1848-as birtokösszeírás Szili Ferenc által közölt eredményeiből, az 1895-ös mezőgazdasági statisztikából és az 1911. évi állatszámlálás eredményeiből állítottam össze. Az utóbbi forrás pontos címe: A Magyar Szent Korona országainak állatlétszáma az 1911-ik évi február 28-iki állapot szerint. Bp., 1913. Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 51. kötet.

13. Ua., mint a 12. jegyzet.

14. A táblázat 1848-as adatait Szili Ferenc tanulmányából nyertem, az 1870. évi adatokat a Magyar Statisztikai Évkönyv. Budán. 1872. 44-45. 1. című munkából, az 1887-re vonatkozó adatokat Magyarország statisztikája című i. m. 34-35. 1., az 1895-re vonatkozó adatokat a mezőgazdasági statisztikából nyertem.

15. HEGEDŰS LÖRÁNT: A dunántúli kivándorlás és a szlavóniai magyarság. Budapesti Szemle. 1905.

16. GALGÓCZY KÁROLY: Magyarország, a Szerb-vajdaság, a Temesi-bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest. 1855. 305. 1. Bevölkerung und Viehstand von Ungarn (Oden- burger Verwaltungsgebiet) nach Zahlung von 31. október, 1857. Wien, 1859. 20-22. 1., A Magyar Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Pest. 1871. 482—483. 1., a Magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Bp., 1882. 821. 1.

17. KIRÁLY ISTVÁN: Somogy megye lótenyésztése i. m. 217. 1.

18. SZÉCHENYI IMRE GR.: Somogy megye gazdasági viszonyai. Bp., 1887. 25. 1.

19. Az 1869-es országgyűlési választások előtt a megye parasztsága jelentős adóhátralékokkal rendelkezett. Az országgyűlési választásokat megelőzően a megyében nagyerejű parasztmozgalom bontakozott ki a jobbágyfelszabadításkor elmaradt teljes földosztás érdekében. A megye főispánja, hogy a parasztmozgalom és a paraszti elégedetlenség még inkább ne rontsa a megye megbomlott közrendjét, elrendelte az adóhátralék miatti foglalások szüneteltetését. SmL. Főispáni iratok. 1869. 26/609. sz. és 13/596.

242