Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)
2. kép: /. A nemzetségi monostor DNy-i támpillére és környéke, i. Temetkezési rétegek a DNy-i támpillér mellett. }. Az alsó sírsorokat elvágó támpillér alapozása. 4. A 12p. sz. sír tégla- és homokkő kerete. A templom DNy-i ún. támpilléres szakasza körül határoztuk meg az Árpád-, illetőleg a középkori temető bolyga.tatlan szakaszát. Már a felszínhez közel eső 30-50 cm-re lévő rétegből - a bolygatott sírokkal együtt - párizsi kapcsok, szövetmaradványok, koporsószegek, valamint Zsigmond és V. László pénzei kerültek elő. A támpillért, amely jelenlegi állapotában - 23 cm-es mélységben kezdődik - bolygatott, főképpen XV. század első felére, illetőleg derekára keltezett sírok maradványai veszik körül. Alattuk átlagosan - 100-130 cm-es mélységben a második sírréteg húzódik. Ennek - a 100-120 cm-es mélységben lévő néhány sírja Anjou-kori pénzekkel keltezett. Ezeket a datált sírokat a felső lábszáraiktól kezdve - a templom DNy-i támpillérének az alapozásakor vágták el. (2. kép 3.) Fontos az is, hogy az Árpád-kori és a felette lévő XIV-XV. századi sírok között tájolásbeli különbség is mutatkozik. Az Árpád-kori temetkezések zsúfoltabbak és egymástól bolygatottabbak is. Jellemző az is, hogy az Árpád-kori sírsornál koporsóra utaló nyomok alig kerültek elő. Leszámítva azt, hogy a 129. bolygatott sírt, tégla- és homokkő kerettel választották el. Ugyanakkor a felső, a XIV-XV. századi síroknál általában a koporsós temetkezések nyomai a fa, a koporsószeg, a koporsóvasalás alapján - teljes határozottsággal megfigyelhetők voltak. Az egyetlen téglasíros temetkezésnek a szentély és a hajó találkozásánál, a diadalívnél, kívül elhelyezett kisgyermek sírja tekinthető. A 129. sírnál (2. kép 4.) előkerült tégla és homokkő, a 125-126. gyermeksíroknál talált téglák, a II/1. szelvényben, a templom hajója agyagalapozásának 18
