Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. - A vasúthálózat. (Negyedik közlemény)
felejtsük el azonban, hogy Somogy a XIX. sz. végén még nem volt annyira kifejezetten egyközpontú megye, mint az első világháború után egészen a legutóbbi évek decentralizációs lépéséig, a középfokú központok gyors fejlesztéséig. Gazdasági (ipari - kereskedelmi és közlekedési) téren Barcs - jóval kisebb lélekszáma ellenére - akkor még jelentős mellékcentruma volt a megyének. A megye vezetői viszont azon voltak, hogy a megye igazgatási székhelye egyúttal jelentős gazdasági központtá is fejlődjék, ezáltal legalább egy nagyobb városi települése legyen Somogynak. A monocentrikus fejlesztés akkor az egyetlen reális lehetőség volt, mert egyszerre több település várossá fejlődésére a szélsőségesen agrár profilú megyében, az elmaradott társadalmi-gazdasági viszonyok mellett nem volt kilátás. Ilyen megoldások mellett és ellenére nagy érdeklődést váltott ki Szalay Imre és Krausz Lajos országgyűlési képviselők lépése, akik a kereskedelmi minisztertől 1890 első napjaiban engedélyt kaptak egy Boglár-Kaposvár-Barcs irányú helyiérdekű vasút előmunkálatainak megtételére. Kaposvár a többi, feléje irányuló helyiérdekűhöz hasonlóan, felkarolta ezt az érdekeit szolgáló vasútépítési tervet, a polgármester a témáról értekezletet hívott össze, amely kimondta, hogy amennyiben a terv megvalósítására sor kerül, a város 50 000 frt-ot fog adni a megyét Kaposváron keresztül átszelő pálya építéséhez, függetlenül annak kiinduló és végpontjától, legyen az Boglár vagy más Balaton menti helység, ill. Barcs, vagy a már épülő barcs-szobi pálya valamely állomása, pl. Csokonya. (A pálya nyomvonalának meghatározására Tallián Béla főispán az érdekelteket január 2 5-re Lengyeltótiba hívta össze.) A vicinálisvasutak megépítésének, a vasúti csomópont létrejöttének hatása a pályaudvar forgalmának gyors növekedéséből is lemérhető (3. táblázat). (A MAGY. STAT. ÉVK. adatai, valamint a számokkal hivatkozott források adatai) 3. táblázat A kaposvári vasútállomás személyforgalmának alakulása A) Év Felszálló utasok száma Leszálló A felszálló utasokból a gyorsvonaton utazók száma 1895 105 116 692 121 296 1900 166 541 1905 . 243 978 1909 437 968 1913 505 45 5 • 19 157 1928 555 945 • 13 393 193° 519 49° • 10977 Az 1905-ben leszálló utasok érkezési irányuk szerinti megoszlása 10 " Budapest-fiumei fővonalról 153 327 fő 21 271 fő 36 659 fő 20 371 fő 2 25Ö fő Szigetvár felől Fonyód felől . Mocsolád felől Barcs felöl (amely csak nov. 18-án nyílott meg) Összesen : 243 978 fő
