Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. - A vasúthálózat. (Negyedik közlemény)

A 80 coo frt-os építési kauciót, a miniszteri felszólításra Jankovich Bésán Gyula már letette, azonban a vállalkozásban talán legjobban érdekelt személyek, a fonyódi fürdőtelep tulajdonosai október elejéig még egyetlen részvényt sem vettek. Ennek ellenére remény volt arra, hogy a még el nem adott 12-20 ezer frt névértékű részvény hamarosan vevőre talál, és így elhárul az utolsó pénzügyi akadály is az építkezés elől.

21 Amennyiben hitelesnek véljük a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1895. évi jelentését (márpedig az újsághíreknél csak autentikusabb lehetett a hivatalos értékű jelentés), úgy e vasútvonal létesítéséhez a megye 180000, Kaposvár 25000 forinttal járult hozzá. Az engedélyokiratban rögzített megállapodás szerint az állam az ingyenes postaszállítás fejében ötven egymás után következő évben évenként 4000 frt-os járadékkal, ezen felül még ugyancsak ötven éven át 5000 frt-os évjáradékkal kívánta a HÉV-et támogatni. Feltételként a ker. miniszter kikötötte, hogy a postai hozzájárulás 80000 frt-nyi, a külön segély 100 000 frt-nyi tőkeértéke fejében az engedélyeseknek, ill. jogutódjainak összesen 180000 frt-nyi törzsrészvényt kell az állam korlátlan tulajdonába bocsátani.

22 A minisztérium a pálya vonalvezetését 275 m legkisebb sugarú kanyarok kialakításával és max. io%o emelkedővel engedélyezte kialakítani, és nem járult hozzá, hogy kizárólag homokot használjanak ágyazati anyagként, mint pl. a barcs -somogyszobi és somogyszob-balatonszentgyörgyi HÉV-eken, mivel a fonyódi pályát nem 30, hanem 40 km-es sebességgel közlekedő vonatokhoz méretezték.

23 Az 1/3 részben előírt kavicsot Zákányból szállították, a homokot viszont helyben termelték ki. Utóbbira abból következtethettünk, hogy 1895 nyarán a pályából egy iparvágány kiágaztatását tervezték a somogyvári homokbányába

24 és a Fonyód állomás melletti ideiglenes homokbányába.

20 Az előírt 23,6 kg/fm súlyú Thomas acélból készítendő síneket a hozzájuk tartozó kötésekkel és alátétekkel 29000 q mennyiségben a Rima-Salgótarjáni vasgyártól rendelte meg a HÉV társulat nevében Jankovich Bésán Gyula és a sínszállítási szerződést 1895. júl. 5-én felterjesztette a miniszterhez.

26 Anyagköltség-csökkentési meggondolásból a társulat még a nagyobb hidakat is fából akarta megépíteni, de a miniszter csak 2 méternél rövidebb hidak építését engedélyezte fából.

27 A vízrendezési, vízjogi kérdések már ekkor is a földművelésügyi minisztérium hatáskörébe tartoztak. Ezért gr. Zichy Béla lengyeltóti földbirtokos panaszát, miszerint a vasútépítő vállalat Fonyód közelében a Balaton bozóti keleti csatornát a pályával való keresztezés során indokolatlanul S alakban megtörték, amely eljárás a víz folyását annyira eltereli, hogy ebből újabb duzzadás és még nagyobb károk állhatnak elő, az FM-hez adta be. Az FM azután azzal a megjegyzéssel, hogy eltértek a vasútépítők a tervtől, ezért szükséges a csatorna terv szerinti átépítése, 1895. okt. 14-én intézkedés céljából átadta a ker. minisztériumnak. A vasútépítők azonban nem ismerték el a panasz jogosságát, bizonyítva, hogy a hidat a vízfolyásra csak derékszögben lehet építeni, ferdén nem, ezért csak annyit tehetnek, hogy a csatorna éles törését tompítják és megépítik a kért átereszeket, és 0,5-1,5 m magas töltést emelnek a csatorna partján a víz kiömlése ellen.

28 Az építkezést 1895 tavaszán érvényes engedély nélkül kezdték meg a Jankovich Bésán Gyula birtokára eső szakaszon, ezért a minisztérium 2000 frt pénzbüntetéssel sújtotta a földbirtokost, aki július 11-én azzal védekezett, hogy a földmunkákat azok sürgették, és azoknak a földjein is kezdték el, akik a kaposvári cukorgyárral répatermelésre és