Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. - A vasúthálózat. (Negyedik közlemény)
hctővé válván egyrészt a közvagyonosodást mozdítja elő, másrészt azonban a MÁV részére új és maradandó jövedelmi forrást biztosít. Eltekintve tehát a nagyrészt éppen ezen vasút létesítésének reményében Kaposvárott épült cukorgyártól, melynek a vasutunk által átszelendő vidék terményére feltétlenül szükség van eltekintve a Fonyódon szintén ezen vasút kiépítésének reményében Béla-telep név alatt időközben létesített fürdő és nyaraló helytől, melynek tulajdonosai nagyobb részben Kaposvárott lakván jelenleg tengelyen kénytelenek üdülő helyükhöz eljutni, - vasutunk létesítése a magy. kir. államvasutaknak kivállóan érdekében áll." 6 A kaposvár-fonyódi vasútra elsőként 1890. június 7-én Tallián Béla, gr. Zichy Béla, Jankovich Bésán Gyula, Kund Béla, Barcza Ödön, Léhner Sándor, ifj. gr. Széchenyi Imre, Inkey László és dr. Berzsenyi Gerő kértek előmunkálati engedélyt. 7 A fonyódi vasút építésének előkészítése, szervezése is sokkal több időt vett igénybe, mint maga az építkezés. 1891 első félévében került sor a törvényhatósági hozzájárulások felmérésére. Februárban Lengyeltóti község 3000 frt támogatást szavazott meg azzal a feltétellel, hogy azt csak a végleges építési engedély és a sínek lerakása után fizeti ki és előteremtéséhez pótadó kivetésének engedélyezését kérte. 8 Kaposvár májusban nyilatkozott 10 000 frt-os hozzájárulásáról. 9 Tallián Béla alispán az engedélyesek nevében 1891. április 6-án terjesztette fel a minisztériumhoz a fonyódi vasút tervét, ahol a véleményezők jobbnak látták a vonalat Osztopántól nem Jádon és Kaposfüreden át Kaposvárra vezetni, hanem Alsó Büssün, Bodrogon, Csombárdon, a hetesi vízválasztón, Hetes községen át a völgyben haladva az újlaki csárdáig, ott K-re kanyarodva a DunaDráva vasúttal párhuzamosan haladva Kaposvárig. 10 Az érdekeltség azonban nem fogadta el a minisztériumi ajánlást. Az eredetileg tervezett nyomvonal kisebb módosítását többen kérték az első közigazgatási bejáráskor, 1891. június 15-én és a másodikon 1892. márc. 7-én. Juta község és a hg. Eszterházy Miklós-féle hitbizományi uradalom kérte, hogy területüket is érintse a vasút. A törvényhatósági vasúti bizottság helyet adott a kérésnek a következő indoklással: „A tervezett h. é. v. iránya Kaposfüred és Juta község határában olyképpen módosíttassék, hogy az a Juta község határában levő erdő és szőlők szomszédságában vezettessék, további folytatásában pedig szintén lehetőleg Kaposfüred és Juta határát kövesse, tekintettel arra, hogy ezen változtatás keresztülvitele sem műszaki nehézségbe nem ütközik, sem számításba vehető többletköltséggel összekötve nincsen, sőt az engedélyesek által tervezett vonalvezetéssel szemben azon előnnyel bír, hogy az ottani birtokrészleteket kedvezőbben metszvén egyrészt azok jövőbeni művelését nem nehezíti, másrészt két útátjáró és párhuzamos út előállítását fölöslegessé teszik, a bizottság indokoltnak és az érdekeltek erre vonatkozó kérelmét teljesítendőnek tartja." Özv. Somsich Imréné földbirtokos kérelmének, hogy Várda községnek legyen rakodó állomása, szintén helyet adott a bizottság. 11 Miután a megfelelő előmunkálatok megtörténtek és a megállapodásokat megkötötték, 1893. március 4-én az engedélyezési tárgyalást is megtarthatták, amelyen a közös hadügyminisztérium képviselőjének nem volt kifogása a pálya tervezett iránya és minősége ellen, csupán azt a minden HÉV-vel szembeni követelményt ismertette, hogy a fővonalakhoz csatlakozást a fővonalak forgalmának akadályoztatása nélkül kell megoldani. Ilyen előzmények után, március végén már felterjeszthette Dániel Ernő ker. miniszter a királynak a h. é. v. engedélyezési kérelmét. 12