Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Komjáthy Miklós: A delegáció első ülésszaka és első elnöke

másul bántó formában történt félreállítását: „az országgyűlésnek ily roppant fontosságú végperceiben" nem tartotta illőnek, hogy „a választási mód törvénytelensége eránt az igazoló választmány előtt" szót emeljen.

6 Személyiségének legjellemzőbb vonása a törvények szabta jogrend feltétlen tisztelete volt. „A jog valódi értelmét nálam senki inkább nem becsüli, ... ez a főlap, amely nélkül biztos államszerkezet nem létezik.

7 A képviselőházban r86i. május 18-án tartott beszédében olvashatjuk: meg kell hajolni a nemzet előtt, „mely 12 évi törvénytelenségek után még mindig csak a törvényre és jogra hivatkozik". E magatartásban megnyilatkozó erkölcsi bátorság sokszorta nagyobb erőt képviselt a Habsburgokkal folytatott keserves viták során, mint az egykorú és későbbi Kossuth-cpigonoknak a megegyezés ellen lázító beszédei. Annak ellenére is, hogy a jogot és a jogon alapuló törvényességet Somssich nem egyszer formálisan értelmezte. A 48-as törvények egy részének jogszerűségét például tisztán abból a formális nézőpontból kiindulva, „hogy az utasítások félretétele által törvénytelenné vált országgyűlési követeknek jogtalan és önkényeskedő hatalmaskodásával alkottatott, ennél fogva törvényes nem lehet",

8 vonta kétségbe. Jogszemlélete idő múltával megszabadult a jobbára formális elemektől és a lényegre redukálódott. Az önkényuralom kiábrándító tapasztalatai nyomán neki- is, mint sok más, konzervatív politikusnak egyre inkább meggyőződésévé vált a 48-as alap helyreállításának szükségessége. Jogtisztelete s közjogi felfogásának ez a módosulása tette Deák Ferenc hívévé, akit ugyanekkor forradalomellenessége mind közelebb vitt a birtokos osztály vezető rétegének politikai nézetvilágához. Az Októberi Diploma visszaállította a megyei rendszert. Az akkor már Deák Ferenc környezetéhez számító Somssich Pál Somogy közgyűlésének munkájából vette ki részét. 1861 márciusában Kaposvár városa választotta országgyűlési követévé.

9 A megyei követi utasítások egyértelműen hangsúlyozták a 48as törvényekhez való ragaszkodást. Immár 48-as alapon állva Somssich visszautasította mind a Bécs által neki a birodalmi tanácsban felkínált helyet, mind pedig a konzervatívok részéről elhangzott hívást Baranya megye főispáni székébe.

10 Ilyképpen a hatvanas években meginduló kiegyezési tárgyalások, politikai alkudozások során az önkényuralom aulikusainak szemében „schlechtgessint", a fiatal szabadelvűeknek maradi Somssich óhatatlanul predesztinálódott kiegyenlítő, követítő szerepe. Somssich Pál ugyanazokból a meggondolásokból jutott el a Habsburg-országokkal és tartományokkal új alapokon megteremtendő közösség igenléséig, mint a politikai életben irányító szerepet játszó közép- és nagybirtokos kortársainak túlnyomó része. Fentebb idézett megállapításához, hogy jogalap nélkül nincs biztos államszerkezet, hozzáfűzte: bármily szilárd jogalapokra épüljön is az állam, „anyagi erőre is szükség van", különben holt betűvé válik a jog és törvény. Ezt az erőt vagy magából meríti a nemzet, vagy „helyes, célszerű, közös érdekeken alapuló szerződésekben és szövetségekben találja meg. Magyarországnak is ha létezni akar, szövetségesekre van szüksége". Nálunk mind a jognak, mind „a politikának alapjai a sanctio pragmaticának nevezett sarkalatos törvényeinkben vannak lefektetve". Ez egyfelől biztosítja nemzeti függetlenségünket, másfelől „az ausztriai tartományokkal egy fejedelem alatti egységes és osztatlan kapcsolatban jelöli ki azon politikát, melyet Magyarországnak követni kell".

11 Ahogy az eddig eltelt évtizedekben, aképpen az elkövetkezendőkben is a szö-