Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

es szakfolyóiratokhoz jussanak. A levéltáros csakhamar elkészítette a régi állo­mányból átvett és részben újra szerzeményezett szakkönyvtár betűrendes kataló­gusát is 72 oldalon/' 1 Ez a „katalógus" betűrendes tárgymutatóul is szolgáit a szakkönyvekhez (pl. adóügyek, anyakönyvek, állategészségügy, államépítészet stb.) közölve a tárgy szerinti mondanivalók mellé a megfelelő szerzői bibliográ­fiákat is. A „katalógus" - a szakfolyóiratokon kívül - hozzávetőlegesen 1000 müvet tartalmazott a szakkönyvtár állományaként. 1933-tól külön gyarapodási jegyzékben vezették a vármegyei könyvtár, mint közkönyvtár anyagát s külön vezették a szakkönyvtár gyarapodási naplóját is. A szakkönyvtárra, különösen annak folyóirat gyarapítására, sokkal nagyobb összeget fordított a megye, mint a közkönyvtáréra. (1934 első felében a szak­könyvtárba önálló művekre 111,80 pengőt, folyóiratra 841,44 pengőt, a közkönyv­tár önálló műveire 158,70 pengőt, folyóiratra csak 87,- pengőt fordított. A me­gye általában évente 41 szakfolyóiratra fizetett elő.) A 30-as években az alábbi szak- és egyéb folyóiratok jártak a könyvtárba: A Magyar Iparos, A Vármegye, Az Időjárás, Balaton, Baranya Vármegye Hivatalos Lapja, Belügyi Közlöny, Bu­dapesti Közlöny, Die Kommune, Egészségpolitikai Szemle, Ethnographia, Fővá­rosi Újság, Városfejlesztés, Gyermekvédelem, Hivatalos Közlöny (VKM), Iroda­lomtörténeti Közlemények, Jegyző Árvaházi Közlöny, Közgazdasági Értesítő, Közigazgatási Bíróság Döntvényei, Közigazgatási Közlöny, Községfejlesztés, Köz­ségi Közlöny, Magyar Fürdőélet, Magyar Külpolitika, Magyar Népegészségügyi Szemle, Magyar Statisztikai Szemle, Magyar Szemle, Országos Mentőügyi Köz­löny, Országos Törvénytár, Rendeletek Tára, Somogy Vármegye Hivatalos Lap­ja, Statisztikai Havi Közlemények, Századok, Társadalomtudomány, Tolna Vár­megye Hivatalos Lapja, Zala Vármegye Hivatalos Lapja, Család és Gyermek­védelem, Ipartestületi Értesítő, Állategészségügyi Értesítő, Vállalkozók Lapja, Biztosítási és Közgazdasági Lapok, Dunántúli Szántóvető, Somogymegyei Ven­déglősök Lapja. 1933. november 17-én az alispán felkereste Hóman Bálint kultuszminisz­tert, hogy támogatását kérje a megyei könyvtár közkönyvtárrá való fejlesztésé­hez. Tervét - ismét - az építendő kultúrpalotára alapozta, illetve a helybeli könyvtárak egyesítésére. Indokában a régi megyei tulajdonjogra hivatkozva, meg­állapította, hogy a több mint félszázadon együtt kezelt s anyagában egymást ki­egészítő megyei és tanári könyvtár a kényszerű szétválasztás után jelentős cson­kulást szenvedett. A két könyvtár újra való egyesítésével (kb. 25 000 kötettel) ­az állam tulajdonjogának fenntartásával - a Nemzeti Kaszinó könyvállományá­nak összevonásával (kb. 3 000 kötet) - javasolta, hogy a megye megvethetne alapját egy 30000 kötetes közkönyvtárnak, amelynek elhelyezését, fenntartását, kezelését és további fejlesztését örömmel vállalná magára. Az alispán előterjesztése szó szerint a következőképpen hangzott: „Kapos­vár, 1933. november hó 17. Kegyelmes Uram! Somogyvármegyének, mintegy száz évvel ezelőtt alapított könyvtárát könyvtárrá óhajtom fejleszteni. Elgondolásom szerint a kérdés több helybeli könyvtár egyesítésével lenne megoldható. E könyv­tárak egyike azonban a gimnázium könyvtára, tehát államtulajdon, amiért is en­gedd meg, hogy mielőtt e szép kulturális terv megvalósulhatna, előzetes vélemé­nyedet és nagyrabecsült válaszodat kérjem, hogy az egyesítésnek nem volna-c akadálya és hozzájárulnál-e, e terv keresztülviteléhez. A terv elbírálásánál legyen szabad felhívnom figyelmedet arra a körülményre, hogy az egyesítésnek törté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom