Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

neti alapja van. Egy-két évvel ezelőtt ugyanis a megyei és tanári könyvtár még közös kezelés alatt állott, mert a gimnázium is megyei tulajdon volt s csak 1913ban vette át az állam. Az átvételi szerződés kimondta a könyvtár anyagának szétválasztását. A szétválasztást azonban késleltették a háborús évek, amikor is az intézetet kórházi célokra lefoglalták, majd pedig az a körülmény, hogy a Gabonagyűjtő Országos Központ irodái is, 1926-ig a gimnázium könyvtár helyiségeiben voltak. A szétválasztásra ezek miatt csak 1927-ben kerülhetett sor. Ekkor a könyvtárnak az a része maradt vissza a gimnáziumban, amely a kultusztárca évenkénti dotációjából szereztetett be. A történeti szemponton kívül az egyesítés célszerűségét külön megokolja az a tény, hogy a majd száz éves közös kezelés folytán a két könyvtár anyaga egymást kölcsönösen kiegészítette, s a szétválasztás mindkét gyűjtemény anyagában sajnálatos pusztulást eredményezett. Az újra való egyesítés gondolatát anyagi okok is alátámasztják, mert az egyesítéssel a 20-30 ezer közötti kötetállomány akkora könyvtáranyagot képviselne, amelynek elhelyezését, fenntartását, kezelését és fejlesztését, a megye részéről örömest vállalnám. Hozzáteszem, hogy ennek a gimnáziumi könyvtáíanyagnak az állami tulajdonjog teljes fenntartása mellett, közkönyvtárba való elhelyezése az amúgyis helyszűkével küzdő gimnáziumot négy alkalmas helyiséghez juttatná. Ezenfelül, közkönyvtár felállítása esetén, mind a gimnáziumi, mind pedig a megyei könyvanyag, a közönség részére hozzáférhetővé válnék. Viszont az, hogy miként használhassa továbbra is akadálytalanul a tanári kar, annak megoldása tisztára technikai kérdésnek tekinthető. Az egyesített könyvtárak vagy a jövő év tavaszán felépülő kultúrházban nyerhetnének helyet, vagy a kultúrházon kívül közkönyvtári célra teljesen megfelelő, a közönség részéről hozzáférhető, alkalmas helyen. Végül, mivel az egyesíteni tervezett könyvtár anyagából a megyéé, mintegy 12 ezer kötet, a gimnáziumé körülbelül ugyanannyi, a Nemzeti Kaszinó állománya meg mintegy 3 ezer kötet, azért az egyesítés oly közkönyvtár alapjait rakná le, amely az egész megye közönségének érdekkörét magában foglalná és tudományos kulturális, sőt szociális érdekeit is kielégítené. Fogadd Kegyelmes Uram kiváló tiszteletem nyilvánítását - Stephaich sk. alispán." A terv ismét csak terv maradt. A kultúrpalota nem épült fel s a könyvtárak egyesítéséhez sem járult hozzá a kultuszminiszter. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Hómant nem kötelezte Klebelsberg korábbi ígérete s a minisztérium sem vette komolyan ígéretét, miután azzal csupán az volt a célja, hogy alispáni helyi segítséggel megszabadítsa a felügyelete alá tartozó iskolát a GOK kirendeltségétől. A GOK megszűnése csak 1927-ben következett be. Miután az ilyen típusú szervnek még ma is nagyobb a súlya, mint bármely kulturális intézményé, mindez valóban késleltette a könyvtár újravaló működtetését, hisz csak 1928-ban került vissza a könyvtári állomány a megyeházára akkor, amikor már rövidesen kitört hazánkban a gazdasági válság s maga Klebelsberg is hamarosan meghalt (1932). A könyvtár anyagán kívül egyideig a levéltár kezelte még az István utcai (ma József Attila utcai) s a belügyminiszter által feloszlatott szabadkőműves ház könyvtárát is, amelynek magyar nyelvű állománya 102, idegen nyelvű anyaga 127 kötetből állt. A könyvtár anyagát a páholy feloszlatása után: 1933-ban a főispán felküldte a belügyminisztériumnak. Az idegennyelvű munkák között számos évkönyv, jelentés volt található s a szimbolikus nagy páholyok alapszabályai stb. a könyvtárban. A magyar nyel-