Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

neti alapja van. Egy-két évvel ezelőtt ugyanis a megyei és tanári könyvtár még közös kezelés alatt állott, mert a gimnázium is megyei tulajdon volt s csak 1913­ban vette át az állam. Az átvételi szerződés kimondta a könyvtár anyagának szét­választását. A szétválasztást azonban késleltették a háborús évek, amikor is az intézetet kórházi célokra lefoglalták, majd pedig az a körülmény, hogy a Gabo­nagyűjtő Országos Központ irodái is, 1926-ig a gimnázium könyvtár helyiségei­ben voltak. A szétválasztásra ezek miatt csak 1927-ben kerülhetett sor. Ekkor a könyvtárnak az a része maradt vissza a gimnáziumban, amely a kultusztárca éven­kénti dotációjából szereztetett be. A történeti szemponton kívül az egyesítés cél­szerűségét külön megokolja az a tény, hogy a majd száz éves közös kezelés folytán a két könyvtár anyaga egymást kölcsönösen kiegészítette, s a szétválasztás mindkét gyűjtemény anyagában sajnálatos pusztulást eredményezett. Az újra való egye­sítés gondolatát anyagi okok is alátámasztják, mert az egyesítéssel a 20-30 ezer közötti kötetállomány akkora könyvtáranyagot képviselne, amelynek elhelyezését, fenntartását, kezelését és fejlesztését, a megye részéről örömest vállalnám. Hoz­záteszem, hogy ennek a gimnáziumi könyvtáíanyagnak az állami tulajdonjog tel­jes fenntartása mellett, közkönyvtárba való elhelyezése az amúgyis helyszűkével küzdő gimnáziumot négy alkalmas helyiséghez juttatná. Ezenfelül, közkönyvtár felállítása esetén, mind a gimnáziumi, mind pedig a megyei könyvanyag, a kö­zönség részére hozzáférhetővé válnék. Viszont az, hogy miként használhassa to­vábbra is akadálytalanul a tanári kar, annak megoldása tisztára technikai kér­désnek tekinthető. Az egyesített könyvtárak vagy a jövő év tavaszán felépülő kultúrházban nyerhetnének helyet, vagy a kultúrházon kívül közkönyvtári célra teljesen meg­felelő, a közönség részéről hozzáférhető, alkalmas helyen. Végül, mivel az egyesíteni tervezett könyvtár anyagából a megyéé, mintegy 12 ezer kötet, a gimnáziumé körülbelül ugyanannyi, a Nemzeti Kaszinó állomá­nya meg mintegy 3 ezer kötet, azért az egyesítés oly közkönyvtár alapjait rakná le, amely az egész megye közönségének érdekkörét magában foglalná és tudo­mányos kulturális, sőt szociális érdekeit is kielégítené. Fogadd Kegyelmes Uram kiváló tiszteletem nyilvánítását - Stephaich sk. alispán." A terv ismét csak terv maradt. A kultúrpalota nem épült fel s a könyv­tárak egyesítéséhez sem járult hozzá a kultuszminiszter. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Hómant nem kötelezte Klebelsberg korábbi ígérete s a minisztérium sem vette komolyan ígéretét, miután azzal csupán az volt a célja, hogy alispáni helyi segítséggel megszabadítsa a felügyelete alá tartozó iskolát a GOK kirendeltsé­gétől. A GOK megszűnése csak 1927-ben következett be. Miután az ilyen típusú szervnek még ma is nagyobb a súlya, mint bármely kulturális intézményé, mindez valóban késleltette a könyvtár újravaló működtetését, hisz csak 1928-ban került vissza a könyvtári állomány a megyeházára akkor, amikor már rövidesen kitört hazánkban a gazdasági válság s maga Klebelsberg is hamarosan meghalt (1932). A könyvtár anyagán kívül egyideig a levéltár kezelte még az István utcai (ma József Attila utcai) s a belügyminiszter által feloszlatott szabadkőműves ház könyvtárát is, amelynek magyar nyelvű állománya 102, idegen nyelvű anyaga 127 kötetből állt. A könyvtár anyagát a páholy feloszlatása után: 1933-ban a fő­ispán felküldte a belügyminisztériumnak. Az idegennyelvű munkák között számos évkönyv, jelentés volt található s a szimbolikus nagy páholyok alapszabályai stb. a könyvtárban. A magyar nyel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom