Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

gye - Skublics Károly könyvtáradományozása révén - ugyancsak tervezte megyei könyvtára felállítását/* A megye csakhamar hozzálátott - köszönete tolmácsolása mellett - a je­lentős adomány felhasználásához. Még ugyanazon évben megválasztotta olva­sótárának könyvvásárló bizottságát és javaslatokat tett könyvvásárlásokra, a meg­vásárolt könyvek s kéziratok lajstromba foglalására Festeticsnek és a megyé­nek. A könywásárló bizottságba az 1826. február 20-i közgyűlés Bodonyi József, Csépán István és Berzsenyi Dániel táblabírákat, valamint Siklósy Viktor vár­megyei főügyészt delegálta. Berzsenyi a munkálatokba önhibáján kívül nem tudott bekapcsolódni. Örömmel vállalta a megye jelölését a bizottságba, amelyet késve kapott kézhez, írt is Bodonyi „exmissus" társának a felemelő és megtisztelő kulturális feladat - mint maga mondotta: „szép kötelességének" mielőbbi megkezdése érdekében. Festetics „messzeható gondolatját" Csépán figyelmébe is ajánlotta a költő s ja­vasolta, hogy a könyvtár fenntartására és gazdagítására „illő fundust" kell te­remteni, „mert csak így jelenhetik meg a nagy gondolat a világ előtt a maga mél­tóságában s így várhatjuk azt, hogy Somogy példája több vármegyéket is azon megfoghatatlan álomból, mely culturánkat nyomta, hazánkat a legszegényebb amerikai coloniáknál e részben szegényebbé tette, valahára felébreszt s kimutat­ja mint kell a pusztában elszórt s a culturának minden organjaitól megfosztott ma­gyar nemességen segíteni, hogy azon kezdetet, amelyet az oskolákon nyert, tö­kéletességre vihesse s kimutatja, hogy a könyvtárakat, ezeket a férfiaknak os­koláit s a nemzeti culturának legfőbb kintseit hol kell lerakni." Azonban sem Bodonyi, sem a bizottság többi tagja mégcsak válaszra sem méltatta a költő ja­vaslatát, noha egyetérthettek a költő javaslataival/ 1 Az intézményt Berzsenyi mindvégig a magáénak vallotta. Döbrentei Gáborhoz Mikláról: 1829. június 12-én írt levelében is „kaposvári olvasó intézetünkről" beszélt. A könyvtár gyűjtőkörének a meghatározását először az 1826. évi nagy­gyűlés 0 azokra a könyvekre korlátozta, amelyek „Magyarország leírását, törté­netét, törvényeit és statiszticai esméretét érdeklik". Így szerepelt az első megvásá­rolandó művek között Bonfini Magyarország története - Török Ferenc táblabíró felajánlása - és Szvorényi apátúr Somogyra vonatkozó kézirata, amelyet - ki­adás céljából is - megszerzendőnek tartottak, miután Festetics László gróf fel­ajánlotta a könyvtárában meglévő kézirat lemásoltatását. Mások ajándékkönyve­ket ajánlottak fel, mint pl- Gaál István a magyar nyelvű Anacharsis utazása c. munkát, ezt a jellegzetesen felvilágosodáskori és ilyenként, ekkorra már jócs­kán divatjamúlt könyvet. A könyvtár - lényegében alapítása óta - közös sorsú intézmény volt a levéltárral. Nem csak az egy épületen belüli elhelyezés raktári gondjai voltak közösek, hanem a könyvtárat évtizedeken át vezető levéltárnokok személyén ke­resztül is érvényesült az együvétartozás. Ez a szimbiózis csupán csak arra a fél századra (1866-1913) szakadt meg, amikor a megyei könyvtár a gimnáziumi könyvtárral összevonva - az iskola épületében - működött. Alig kezdte el működését az új megyei közművelődési intézmény, a le­véltár azonnal hozzálátott az iratai között elfekvő könyvek és kéziratok kiválo­gatásához. Erre az 1828. március 18-i nagygyűlés 0 utasította is a levéltárost, elő­írva a számára, hogy a levéltár birtokában lévő könyveket válogassa ki az iratok

Next

/
Oldalképek
Tartalom