Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
gye - Skublics Károly könyvtáradományozása révén - ugyancsak tervezte megyei könyvtára felállítását/* A megye csakhamar hozzálátott - köszönete tolmácsolása mellett - a jelentős adomány felhasználásához. Még ugyanazon évben megválasztotta olvasótárának könyvvásárló bizottságát és javaslatokat tett könyvvásárlásokra, a megvásárolt könyvek s kéziratok lajstromba foglalására Festeticsnek és a megyének. A könywásárló bizottságba az 1826. február 20-i közgyűlés Bodonyi József, Csépán István és Berzsenyi Dániel táblabírákat, valamint Siklósy Viktor vármegyei főügyészt delegálta. Berzsenyi a munkálatokba önhibáján kívül nem tudott bekapcsolódni. Örömmel vállalta a megye jelölését a bizottságba, amelyet késve kapott kézhez, írt is Bodonyi „exmissus" társának a felemelő és megtisztelő kulturális feladat - mint maga mondotta: „szép kötelességének" mielőbbi megkezdése érdekében. Festetics „messzeható gondolatját" Csépán figyelmébe is ajánlotta a költő s javasolta, hogy a könyvtár fenntartására és gazdagítására „illő fundust" kell teremteni, „mert csak így jelenhetik meg a nagy gondolat a világ előtt a maga méltóságában s így várhatjuk azt, hogy Somogy példája több vármegyéket is azon megfoghatatlan álomból, mely culturánkat nyomta, hazánkat a legszegényebb amerikai coloniáknál e részben szegényebbé tette, valahára felébreszt s kimutatja mint kell a pusztában elszórt s a culturának minden organjaitól megfosztott magyar nemességen segíteni, hogy azon kezdetet, amelyet az oskolákon nyert, tökéletességre vihesse s kimutatja, hogy a könyvtárakat, ezeket a férfiaknak oskoláit s a nemzeti culturának legfőbb kintseit hol kell lerakni." Azonban sem Bodonyi, sem a bizottság többi tagja mégcsak válaszra sem méltatta a költő javaslatát, noha egyetérthettek a költő javaslataival/ 1 Az intézményt Berzsenyi mindvégig a magáénak vallotta. Döbrentei Gáborhoz Mikláról: 1829. június 12-én írt levelében is „kaposvári olvasó intézetünkről" beszélt. A könyvtár gyűjtőkörének a meghatározását először az 1826. évi nagygyűlés 0 azokra a könyvekre korlátozta, amelyek „Magyarország leírását, történetét, törvényeit és statiszticai esméretét érdeklik". Így szerepelt az első megvásárolandó művek között Bonfini Magyarország története - Török Ferenc táblabíró felajánlása - és Szvorényi apátúr Somogyra vonatkozó kézirata, amelyet - kiadás céljából is - megszerzendőnek tartottak, miután Festetics László gróf felajánlotta a könyvtárában meglévő kézirat lemásoltatását. Mások ajándékkönyveket ajánlottak fel, mint pl- Gaál István a magyar nyelvű Anacharsis utazása c. munkát, ezt a jellegzetesen felvilágosodáskori és ilyenként, ekkorra már jócskán divatjamúlt könyvet. A könyvtár - lényegében alapítása óta - közös sorsú intézmény volt a levéltárral. Nem csak az egy épületen belüli elhelyezés raktári gondjai voltak közösek, hanem a könyvtárat évtizedeken át vezető levéltárnokok személyén keresztül is érvényesült az együvétartozás. Ez a szimbiózis csupán csak arra a fél századra (1866-1913) szakadt meg, amikor a megyei könyvtár a gimnáziumi könyvtárral összevonva - az iskola épületében - működött. Alig kezdte el működését az új megyei közművelődési intézmény, a levéltár azonnal hozzálátott az iratai között elfekvő könyvek és kéziratok kiválogatásához. Erre az 1828. március 18-i nagygyűlés 0 utasította is a levéltárost, előírva a számára, hogy a levéltár birtokában lévő könyveket válogassa ki az iratok
