Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

közül, azokat lajstromozva adja át az olvasó-közönségnek. Ugyanezen évi májusi közgyűlés pedig már a „földabroszok" átadását is szorgalmazta a könyvtárnak.

7 A könyvtáralapítás hírére jelentős könyv és pénzadományozások is történtek. A már akkor is nagyhírű Széchényi könyvtár vezetője: Horváth István többek között - megküldte a Kubinyi Péter által nyomtatott Magyar Múzeum ritkaságainak a köteteit is a megyének.

8 Az alapítók szándéka szerint a könyvtár tudományos jellegű lett volna a kezdetekben. A gyűjtőkör ilyen megfogalmazását azonban már 1829-ben megváltoztatta a megye. A november 3-i nagygyűlésen

9 az első alispán vetette fel a gyűjtőkörre vonatkozó s döntésre váró kérdést: „Tsupán tudományos, classicus könyvekből, vagy mindennapi olvasásra s civilisatióra szolgáló könyvekből álljon-e a könyvtár?" Argumentálását azzal támasztotta alá, hogy többen vannak olyanok, akik „a pallérozott világgal előremenő esméreteiket" akarják gyarapítani, mint azok, akik a klasszikus tudományoknak akarnak hódolni. Abban is igaza volt az alispánnak, hogy az egybegyűlt „fundust" nem tartotta elegendőnek egy tudományos könyvtár megalapozására és fenntartására, míg a „mindennapi olvasásra való könyveket apránként", azaz szerényebb pénzügyi keretekből is meg tudja a megye vásárolni. A közgyűlés az alispán okfejtését magáévá téve, határozatában a közművelődési célokat szolgáló könyvtár ügye mellett döntött

; nem pedig a tudományos könyvtár mellett. Az olvasószoba „kormányát" Somssich József kamarás kezébe helyezték, mint a könyvtár első őrére és gondviselőjére. Első „számadóul" pedig Szakmáry Józsefet választották meg, aki erről a tisztségéről azonban már 18 31 októberében le is mondott. A könyvtárra tett ajánlások összege ekkorra már 1830 Ft-ra szaporodott. A könyvtárral párhuzamosan egy olvasótársaság (olvasó egyesület) létrehozásán is fáradozott a megye. Az „Olvasó Társaság" felállítását, 1828-ban, az alábbiakkal indokolta a megye: „Minden józan pallérozásnak és valódi erkölcsösségnek legnagyobb előmozdítója a jól választott munkák olvasása és az olvasottakról való barátságos értekezés, oly világos, hogy annak megmutatása csak minden históriai tudománytól szűkölködők előtt lehetne szükséges. Ezen céltól gerjesztetvén, de más részről azt is tekintetbe vévén, hogy nemes Somogy vármegye gyülekezetének a helyén sehol sem találtatik bár csak egy újság, annál inkább valamely folyóírás, mely közdolgokban foglalatoskodó férfiaknak fáradozásaik között fentmaradott üres óráiban némi nemű ülő enyhülést szülhetne: bátorkodnak az alulírottak következendő móddal ezen hiányosságot pótolni és köztársaikat figyelmessé tenni egy Olvasó Társaság felállítására." A Társaságnak kétféle tagsága volt. A 12,- Ft-ot fizetők meghatározhatták a vásárlandó újságokat és folyóiratokat, a 4,- Ft-ot fizetők pedig olvasási jogukat válthatták meg. Az alapítók szándéka szerint minden hazai újságra előfizettek, a külföldi újságokra való előfizetésekre pedig az egybegyűlt ajánlások összegétől függően döntöttek. A Olvasó Társaság alapító tagjainak száma 19, a pártoló tagok száma pedig 51 volt. Ettől kezdve a könyvtár és az olvasótársaság egymás mellett élte a maga párhuzamos és egymásra utalt életét. Míg azonban az olvasó társaság kifejezetten az újságok és a folyóiratok előfizetésére és olvasásának a lehetőségeire teremtette meg olvasó szobájában az alkalmat, lényegében magán kezdemény volt, amelynek a létrejöttén nem a megye „fáradozott", hanem néhány megyei szemé-