Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)

Végül is 1906-ban átadták a forgalomnak a ?negye leghosszabb (101 km-es) helyiérdekű vasútját. Az építési vállalkozó, Pallós Ignác jó üzleti érzékkel mindjárt egy dunántúli viszonylatban is nagy kapacitású gépesített tégla- és cserépgyárat hozott létre Tabon. Pallós, aki az akkori idők egyik legismertebb vasútépítési vállalkozója volt, ezt követően a pécs-bátaszéki HÉV építését vállalta el. Amikor pénzügyi és ingatlankisajátítási manipulációira fény derült, 1912ben öngyilkos lett.

164 JEGYZETEK 1. Zelovich Kornél: A magyar vasutak története. - Némethy J. Budapest, 1925. 136 p. 2. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az iparnak és kereskedelemnek állapotáról az i860., 186

1. és 1862. évben. - Sopron, 1863. Reichard Adolf. p. 106. (A továbbiakban: S. K. I. J.) 3. Csorba József: Somogy vármegye ismertetése. Pest. Emich Gusztáv könyvnyomdája. 1857. p. 63. ,,A' mint magány uton is tudom, még nem hamar lesz eldöntve, valyon ezen ut a' balatoni, somogyi! vagy veszprém-zalai oldalon viendő-e? én erősen hiszem, hogy Somogyban a' Balaton melletti téregyenesség, a Somogyból millió forintra hágó kereskedelmi gabona, mintegy 12000 mázsa gyapjú, és temérdek dohány előnyt adnak Veszprém vidéke fölött, és e' földfekvésen 's termésen alapuló közbenjárásuk Somssich Miklós, József, Pál ugyan Jankovics László, Kund Vincze és Satzger megbízottaknak, siker nélkül nem maradhat. Ha csak világszertei és stratégiai nézetek után a' balatoni mind két oldal mallőzésével Fehérvárról egyenesen Simontornya, Dombóvár felé Kaposvárnak 's ugy Somogyon keresztül (a pécs-kanizsai vonallal valahol egyesülve) Kanizsáig nem állapitatik, 's készítetik a' vonal." 4. Somogy (továbbiakban: S.) 1868. április 14. szám. 5. Ruzitska Lajos: A magyar vasútépítések története 1914-ig. - Közi. Dok. V. Budapest, 1964. p. 15-16. E megnevezésben is tükrözően 1858-ban több társaságból fuzionált. (Az egyik társaság a ,,Cs. kir. szab. Lombard-Velencei és Középolaszországi Vasúttársaság" volt, amely az osztrák birodalomhoz tartozó olasz vonalakat vette át. A másik, az 1856-ban alakult „Ferenc József császár Keleti Vasúttársaság" néven bejegyzettnek csak Ausztriában voltak vonalai.) Ausztria 1859. évi itáliai veresége után a lombardiai, velencei és közép-itáliai vonalak olasz fennhatóság alá kerültek, az egész társaság pedig nemzetközivé vált, az ijtáliai monarchiái vonalakat külön-külön igazgatták. A társaság nemzetközi jellegének megfelelően a részvényesek közgyűléseiket Párizsban tartották, a közgyűlések között pedig érdekeit az ugyancsak francia fővárosban székelő komité képviselte. 6. Csánki Dezső (szerk.) : Somogy vármegye. (Magyarország Vármegyéi és Városai.) Országos Monográfia Társaság, é.n. (kb. 1910). p. 655. 7. S. K. I. J. 1860-62. p. 106. 8. Szentirmai Tibor: Szigetvár nagyközség településföldrajza. - Geographica Pannonica XVII. 77. Szigetvár, 1935. p. 59. 9. Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története a legújabb korban 1945-1960. - Pécs, Szikra ny. Dunántúli Tud. Gyűjtemény 35. Series Geographica 17. i960, p. 21. 10. Ruzitska i. m. p. 21. 11. Németh Béla (Szigetvár monográfiája - Szigetvár, 1903. - c. könyvében) tévesen 1867re datálta, SZENTIRMAY pedig 1868. május 2-ában adta meg a vasút elkészültét. Utóbbi szerző szerint e vasút egy nürnbergi cég, a Darmstadti Iparbank és Crammerclatt finanszírozásával létesült. 12. S. 1867. október 29.: ,,A vasútvonalon szokatlan sürgés-forgás, építkezés oly élénkséget adott a vidéknek, hogy ki csak egy év előtt látta, rá sem ismerne. Mérnökök, kereskedők, szállítók, a letelepedésre hely nézők, építők stb. egész serege lep meg bennünket. Barcsnak nagy jövőt jósolunk, s ha nem csalódunk, a víziút, a vasútvonal oly forgalmat idéznek itt elő, hogy kevés idő múlva nyakára növünk a székvárosnak. Az élet itt minden tekin-