Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)
• tétben élénkebb lesz, s mint az építkezések is mutatják ) nem egy nagykereskedő látja itt jövőjének biztosítékát." 13. S. 1 868. ápr. 14. : ,,Ez a vonal sem olyan Eldorádó tehát. . . mint azt sokan hitték és gondolják. Somogynak mint hazánk egyik nagy termelő megyéjének a kivitelben levén egyedüli boldogsága, mit használ, ha körülfütyülik a gőzmozdonyok, s idelent megsülünk a terményeinkkel. Nyakig úszunk a zsírban, sőt bele is fúlunk anélkül, hogy szorgalmunk gyümölcsét értékesíthetnék." 14. Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről. (Kaposvári Levéltári Évkönyv 2.) - Somogy megye múltjából, - Kaposvár, 197 1. 181-212. p. 15. S. 1868. júl. 21. 16. S. 1868. jún. : 5. 17. Tagjai: Csépán Antal, Tallián Sándor, Kund Vince, Tallián Pál, Inkey Zsigmond, Paiss Boldizsár, Tcvely Elek és gr. Festetics Pál. 18. S. 1868. ápr. 14. 19. S. 1867. okt. 29. 20. S. 1868. febr. 3. 21. S. 1868. máj. 5.: A csurgói irány - a III. osztályú pályán évenként 3 millió q forgalmat feltételezve évenként 40 500 frt megtakarítást eredményezne, ez pedig 8,1%-át teszi ki annak az 500000 frt-nak, amellyel többe kerülne a 9 mérföld hosszú vonal építése a 7 12 mérföldesnél, vagyis már egy jó évtized alatt visszatérülne a nagyobb befektetés, azután pedig hasznot eredményezne. További - számításba veendő - tényező, hogy Zákány állomásik 1 mérfölddel rövidebb utat kellene a szállítmányoknak megtenni, ez pedig 1,5 krajcár/mértföld tarifa és évi 3 millió q szállítmány mellett újabb évi 45 000 frt megtakarítást eredményezne. 22. S. 187 1. márc. 28. 23. Mi viszont ebben a megfogalmazásban egyszerűen topográfiailag érthetetlennek, értelmezhetetlennek tartjuk a társulat első indokának közölt megfogalmazását. 24. S. 1871. ápr. 18. 25. S. 1870. jan. 18. 26. Valószínűleg sajtóhiba, feltehetően „Ptujon" (német nevén Pettau). 27. S. 1868. ápr. 14. 28. S. 1870. márc. 1. „Dunántúli gazdászati s keresk. szemle," További indokok közül még néhány: , 5 Mi Közép-Somogy és Közép-Tolna megyéket illeti 1 , mely területek leginkább gabona és bortermelésre vannak utalva, de az évek nagy részén többnyire a szálilításra majd haszonvehetetlen utak miatt termékeiket nem értékesíthetik, - epedve várják a Báttaszék-zákányi vasútvonal kiépítését, mely egyedül közvetítő lesz a földből nyert termények értékesítésére. Ha e vasútvonal ki nem épül, 80-100 mérföld veszett dl a kereskedelem, s egyéni gyarapodás rovására." S. 1870. ápr. 5. „A bátaszék-zákányi mellékvonal." „A terményekben gazdag, de vasút nélkül levő Tolna megye létérdeke követel; s a többi megyék sorában Somogy helyi viszonyai is annyira sürgetnek, hogy ha a mentőeszköz számára nem adatik meg - két vasútja mellett is - koldussá lesz. Megteremti továbbá az országos érdek, mely egy Dunát áthidaló, a gazdag Bácskát magához ölelő, s Zákányon át Fiúméba futó hosszú, de áldásos vasútvonal létesítésében találja kielégítését." 29. A S. 1868. máj 5. számában egy kimutatás Kaposvár piacának forgalmát évi 848 ezer mázsában (feltehetően a mai mértékegység felét képező vámmázsában) adta meg, amelynek durván 1 3-át különféle mezőgazdasági termények és termékek, 1/4-ét építőanyagok, további gyenge 1/4-ét pedig fa és deszkaneműek képezték. A vasút e piaci forgalomnak feltehetően csak az 1/3-át, a legjobb esetben pedig a felét bonyolította le. 1870-ban Tolna megyének még egyeden vasútja volt, ezért teljes évi kivitelét, a 2 625 142 vámmázsa súlyú terményt vették fel a vasúton elfuvarozandók jegyzékébe. Ez mindenféleképpen túlzás, hiszen a dunai hajózásnak a XIX. sz.-ban rendkívül fontos, de még a XX. sz. első évtizedében, a teljes vasúthálózat kiépülése után is jelen. tős szerepe volt a paksi, dunaföldvári és egyéb kikötőhelyek révén a terményszállításban. Somogy vármegye terménykivitele 1869-ben 2625 141 vámmázsa volt, úgy számoltak, hogy ennek a fele, tehát 1 312 571 vámmázsa jutna az új vasútra, mint aho-
