Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
Ha Veres László: Gyakorlati számoló könyve a népiskolák növendékei számára (Debrecen, 1856) nem is juthatott el a régió protestáns népiskoláiba, Fenix Farkas Ignác: Természetrajz a gazdálkodást kedvelő köznép és serdülő ifjúság használatára (Győr, 1850) és Gönczy Pál: Az eperfa és a selyemtenyésztésről írt „tankönyve" a népiskolák számára (Pest, i860) azonban a dél-dunántúli népiskolák könyvei között is megtalálhatók voltak a tanítók kezcügvében. A református népiskolákban sokhelyütt használtak Bocsor István kéziratát az elemi fokú számtanoktatásra [Számvetési kézikönyve (Pápa, 1843) középfokú tankönyv volt!], aki az „élettel összekötött" számvetés hívenként sokszor ajánlotta gyakorlás céljára Fekete János: Szegény gyermekek könyvéből (Bécs, 1847) a „gyorsszámítót". Noha régiónkban: Pécsett jelent meg 1851-bcn Horváth Zsigmond zirci ciszter-esperesnek kérdés-felelet formában Elemi számtan a tanuló ifjúság számára c. tankönyve, ez azonban középfokon és nem elemi szinten tanította a matematikát, így a régió népiskoláiban nem használták azt. A népiskolai olvasástanítás módszerei is igen sokat változtak időszakunk tankönyveiben. A hangoztató-olvasástanitási módszer hazai vezéralakjának: Bárány Ignácnak, a csurgói tanítóképző igazgatójának, számos népiskolai olvasókönyv (egyike-másika 30-40 kiadásban jelent meg!) szerzőjének a munkálkodásáig. 63 Vezérkönyv a Szent István Társulat által kiadott ábécés és első olvasókönyv módszeres tanításához (Bp., 1874) c. főművében a csurgói tanítóképezde szervezésével és felállításával megbízott szerző a tanító és tanítójelöltek részére Csurgón, 1874. január 16-án írt előszavában foglalta össze az olvasástanítás metodológiájának történeti korszakait. Rendszeres kalauz a nevelés és tanítás vezetésére, a népiskola tantárgyainak kezelésére c. segédkönyve 1873-ban már a harmadik kiadását érte el. A betűztetés gépies olvasó módszerét lélekölőnek tartva rámutatott Ikelsamer Bálint már 1529-1534 között mindhiába hangoztatott módszerére: a betűztetés mellőzésére. Stephani hangoztatási módszeréig azonban - alig történt változás. A betűztetés makacsnak bizonyuló módszerén sem Johann B. Basedow (aki módszerét azáltal akarta élvezhetővé tenni, hogy édes tésztából süttette ki az egyes betűket, amelyeket 4 hét alatt megismertetett és megetetett), sem Pestalozzi betűtáblácskái nem hoztak lényeges változást. De Heinrich Stephani és Krug János (1771-1843) hangoztatási módszere, Graser János (1766-1841) és Jacot József (1770-1840) olvasmányokon tanított elemzési, Audoyer, Stephani és Graser egyesített, majd Rochow könnyűről a nehezebbre haladó betűrészes és a Carstair-iéle amerikai gyors írástanítási metódus után és nyomán alakult ki az ütemírás és hangoztatás módszere, amelyet Gönczy Pál honosított meg (a VKM egyik legképzettebb népoktatási szakreferense, Eötvös kiváló munkatársa!) bocsátotta közre ABC és olvasókönyv az elemi iskola 1. osztálya számára (Pest, i860) című kötetében, amelyhez 1869-ben már vezérkönyvét is kiadta. 6 '' A Vezérkönyv bevezetőjében áttekintette a betűztető és olvasás-hangoztató módszerek tanításának a történetét, majd - ABC-s könyvének rendszere szerint - előbb a kisbetűk Íratásával és olvastatásával, majd a nagybetűk - olvasmányokkal összekötött - Íratásával és olvastatásával foglalkozott. A hasznos kis kézikönyv toldalékában előbb a példákkal is alátámasztott szótagolás módszeréről, majd az „ütenyirást" ismertette mintabetűk és mintaszavak példatárával tarkítottan, amelyek között még az íratást vezénylő kifejezéseket is (fel, le stb.) meg lehetett találni. * * *
