Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

nyomatékkal a hercegprímástól. Augusz Antal főispán, mint tanhatósági elnök, amikor a római katolikus német nyelvű népiskolák részére kérte két olvasó­könyv kedvező véleményezését a hercegprímástól, akkor elvként azt is leszögez­te, hogy e néptanodai tankönyveket ne csak szerkezeti-strukturális, hanem - fő­képp - tartalmi vizsgálatnak vessék alá. A tanügyi hatóság abbeli álláspont­ját is megfogalmazta, hogy nem akarja tipizálni a tankönyveket a birodalom­ban, hanem csak „a honi sajátságok tekintetbevételével" szándékozza azokat megíratni és kiadatni/' 1 A tanhatóság azonban nemcsak a tankönyvek, az újabb és újabb nyelv­tanok, olvasókönyvek kedvező elbírálását várta a legfőbb egyházi hatóságtól/'' 1 hanem még az elemi oktatás segédeszközeiként használt fatáblák (Wandfiebel) nyomtatásának a támogatását is a katolikus német nyelvű elemi tanodák részé­re, amelyek Bécsben voltak megrendelhetők a tanodái könyvek eladó hivata­lánál.'' 7 Az ABC-ék, az olvasókönyvek és a nyelvtanok szövegeit különösképp azért vizsgáltatták meg a tanügyi hatóságok, hogy a tankönyvekben előforduló elbeszélések és olvasmányrészletek ne sértsenek valláserkölcsi érzékenységet, vagy ha sértenek, akkor olyan részletekkel pótolják azokat, amelyek „határo­zottabb katholikai vallásos jellemet" sugároznak. Hogy a tanügyi hatóságok az egyháziak segítségére siessenek, javasolták, hogy „a különböző ábécés köny­vetskék részçre" báró Diepenbrok kardinálistól kérjenek szövegrészleteket, miután azok „minden katolikus német néptanodában elfogadtatván, a kisdedek első oktatására áldással használhatók". Ha a hercegprímás kedvező támogatását egy­egy tankönyv elnyerte/' 8 / 3 ahhoz - természetszerűleg - az egyházmegyék püspö­kei is hozzájárultak. A helytartótanácsi „tanodái hatóság" jóváhagyás és engedélyezés cél­jára a néptanodákba bevezetésre kerülő tankönyveket - három-három példány­ban - terjesztette a hercegprímás elé. így terjesztette fel Augusz Antal pestke­rületi főispán: 1853. január 14-én az új ábécés könyvet is. Az ország prímásának távollétében az esztergomi egyházmegye végezte el a tankönyv bírálatát, amely­ben sem tartalmi, sem szerkesztési elvek tekintetében kivetnivalót nem talált, csupán csak két mondatot és kifejezést tett szóvá: 1. „Édes, mint a cukor: a csók" és 2. a „csinos menyecske" szavakat, amelyek - mint megállapította ­„a gyerekeknél is pajkos szójárásra és nem éppen a legerkölcsösebb érzelmek ébresztésére vezethetnek". E kifejezéseket „az ártatlan gyermeki korhoz in­kább illő mondatokkal" óhajtotta az egyházi hatóság kicseréltetni/' 51 A tanügyi hatóságok körlevelekben tették közzé az engedélyezett népis­kolai tankönyvek jegyzékét a kat. népiskolák számára. Az 1. sz. jegyzék szerint a Budai Egyetemi Nyomda 8 népiskolai tankönyve megkapta az engedélyt az újabb kiadáshoz. E kiadványok az alábbiak voltak: 1. ABC könyvecske a ma­gyar városi oskolák számára. 2. ABC könyvecske a magyar falusi oskolák szá­mára. 3. ABC könyvecske a nemzeti iskolák számára (magyar-német). 4. Kis katechismus kérdésekkel és feleletekkel a kisgyermekek oktatására a magyar tartományokban. 5. Közép katechismus vagy rövid sommája az öreg katechis­musnak kérdésekkel és feleletekkel. 6. Öreg katechismus kérdésekkel és felele­tekkel az ifjúság oktatására. 7. Olvasókönyv az első elemi tanoda használatára. 8. Ö és Üjtestamentumi Szent históriának sommája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom