Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

nyomatékkal a hercegprímástól. Augusz Antal főispán, mint tanhatósági elnök, amikor a római katolikus német nyelvű népiskolák részére kérte két olvasókönyv kedvező véleményezését a hercegprímástól, akkor elvként azt is leszögezte, hogy e néptanodai tankönyveket ne csak szerkezeti-strukturális, hanem - főképp - tartalmi vizsgálatnak vessék alá. A tanügyi hatóság abbeli álláspontját is megfogalmazta, hogy nem akarja tipizálni a tankönyveket a birodalomban, hanem csak „a honi sajátságok tekintetbevételével" szándékozza azokat megíratni és kiadatni/'

1 A tanhatóság azonban nemcsak a tankönyvek, az újabb és újabb nyelvtanok, olvasókönyvek kedvező elbírálását várta a legfőbb egyházi hatóságtól/''

1 hanem még az elemi oktatás segédeszközeiként használt fatáblák (Wandfiebel) nyomtatásának a támogatását is a katolikus német nyelvű elemi tanodák részére, amelyek Bécsben voltak megrendelhetők a tanodái könyvek eladó hivatalánál.''

7 Az ABC-ék, az olvasókönyvek és a nyelvtanok szövegeit különösképp azért vizsgáltatták meg a tanügyi hatóságok, hogy a tankönyvekben előforduló elbeszélések és olvasmányrészletek ne sértsenek valláserkölcsi érzékenységet, vagy ha sértenek, akkor olyan részletekkel pótolják azokat, amelyek „határozottabb katholikai vallásos jellemet" sugároznak. Hogy a tanügyi hatóságok az egyháziak segítségére siessenek, javasolták, hogy „a különböző ábécés könyvetskék részçre" báró Diepenbrok kardinálistól kérjenek szövegrészleteket, miután azok „minden katolikus német néptanodában elfogadtatván, a kisdedek első oktatására áldással használhatók". Ha a hercegprímás kedvező támogatását egyegy tankönyv elnyerte/'

8

/

3 ahhoz - természetszerűleg - az egyházmegyék püspökei is hozzájárultak. A helytartótanácsi „tanodái hatóság" jóváhagyás és engedélyezés céljára a néptanodákba bevezetésre kerülő tankönyveket - három-három példányban - terjesztette a hercegprímás elé. így terjesztette fel Augusz Antal pestkerületi főispán: 1853. január 14-én az új ábécés könyvet is. Az ország prímásának távollétében az esztergomi egyházmegye végezte el a tankönyv bírálatát, amelyben sem tartalmi, sem szerkesztési elvek tekintetében kivetnivalót nem talált, csupán csak két mondatot és kifejezést tett szóvá: 1. „Édes, mint a cukor: a csók" és 2. a „csinos menyecske" szavakat, amelyek - mint megállapította „a gyerekeknél is pajkos szójárásra és nem éppen a legerkölcsösebb érzelmek ébresztésére vezethetnek". E kifejezéseket „az ártatlan gyermeki korhoz inkább illő mondatokkal" óhajtotta az egyházi hatóság kicseréltetni/'

51 A tanügyi hatóságok körlevelekben tették közzé az engedélyezett népiskolai tankönyvek jegyzékét a kat. népiskolák számára. Az 1. sz. jegyzék szerint a Budai Egyetemi Nyomda 8 népiskolai tankönyve megkapta az engedélyt az újabb kiadáshoz. E kiadványok az alábbiak voltak: 1. ABC könyvecske a magyar városi oskolák számára. 2. ABC könyvecske a magyar falusi oskolák számára. 3. ABC könyvecske a nemzeti iskolák számára (magyar-német). 4. Kis katechismus kérdésekkel és feleletekkel a kisgyermekek oktatására a magyar tartományokban. 5. Közép katechismus vagy rövid sommája az öreg katechismusnak kérdésekkel és feleletekkel. 6. Öreg katechismus kérdésekkel és feleletekkel az ifjúság oktatására. 7. Olvasókönyv az első elemi tanoda használatára. 8. Ö és Üjtestamentumi Szent históriának sommája.