Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
A csillagászati ismereteken kívül szépen hangzó mondatokban olvashatott a tanuló a testekről, a vízi állatokról, a madarakról, a plántákról, a szelíd és vad gyümölcsökről, a fákról és az üstökösről is. Találóbban és szebben aligha lehetne írni a virágokról: „A virág olyan természeti előljáró, követje a gyümöltsöknek, a mag szemeknek, mint a Hajnal a Nap feljövetelének!'/ l0 A faluközösség általános kultúrájának: a népműveltség teljes struktúrájának mindig szerves része volt a hagyományanyagba is beépülő népiskolai oktatás-ismeret anyaga és szelleme. A felekezeti népiskolák oktató és nevelő hatá; sát a közműveltség terén aligha lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek a népiskolák, a bennök folyó tankönyvek tanításával nagyban elősegítették a közösségek műveltségbeli nivellációját, kialakítva a népiskola szellemiségének és a faluközösség bagyományrendjének az egységes voltát is. A népiskolai oktatás így vált a nemzet nagy részének általános kulturális alapjává. Azok a népszokási és népköltészeti ismeretek, amelyek a népi gyakorlat révén hagyományozódtak generációról-generációra, azok a korábbi századokban az iskolákban tanult ismeretelemek voltak: akár katekizmusokba, akár ábécéskönyvekbe voltak bedolgozva. Ezekben az időszakokban tanulták a különféle felekezeti népiskolákban a „bibliai ábécéket" is. Ilyen „bibliai ábécés" szövegeket gyűjtött Együd Árpád folklorista Perőcsényben, amelyekkel a székelység körében talált „kálvonyistás keresztén ábéczé" variánsként csendült össze: „Áron vétettünk meg . . ." „Boldog kinek dolgát. . ." „Címere a hitnek . . .", bizonyítván azt, hogy a XVIII-XIX. századokban feltehetően még iskolai tandalként, tandalszövegként állítottak össze ilyeneket akár a kántorok, akár a félnépi szerzők, amelyeket később a nép már különféle köszöntőként hagyományozott tovább.'' 1 A kéziratos kötetben nemcsak a 22 négysoros versből álló református, hanem a 17 kétsoros versből álló katolikus („pápista") ábécé is helyet foglalt. A szövegek eléggé közelítettek egymáshoz, nem véletlenül jegyezte meg a kötet írója, hogy a „kálvonyistás" ábécéből „a pápisták is tanulhatnak, egy a lelkünk, s egy Istenünk, ebből az ábécéből eleget érthetünk." A Somogyban talált anonim Arany ABC (Andocsi emlék) azonban már későbbi század nyomdai terméke. Talán érdekességként írhatnánk le, hogy a moldvai kéziratos könyvecske, a papistás ábécé 10 strófájával teljesen megegyezik a mi régiónkban fekvő - Andocsi emléket képező - Arany ÁBC-vel, amelynek 25 négysoros verse volt. Az eltérés - főképp - azokban a versekben mutatkozott, amelyek a földi élet néhány szentenciájára és tanulságára vonatkoztak. Pl. „Pénz gyűjt, aki tanul, még pedig olyant ám, mitől meg nem fossza sem tolvaj, sem a zsivány." Vagy „Ügyekezzél nyájas lenni mindenkivel, könnyebb legyet fogni mézzel, mind ecettel." Az andocsi szöveg némely kifejezése (pl. marha) azonban régebbi keletű, mint a moldvai csángók kéziratos könyvéé (pl. vagyon). * * * A neoabszolutizmus népiskolai tankönyveiről szólva, megállapíthattuk, hogy a magyar iskolaügy átszervezését végző Entwurf - az oktatás és nevelés feletti felügyelet kapcsán - minden olyan ismeret tanítását kizárta az iskola falai közül, még az elemi népiskolák intézményeiből is, amely a katolikus egyház 6i
