Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)

i6 cm nyomtávúak voltak, az előbbiek lóvontatásra, az utóbbiak pedig gőz- és motorhajtásra voltak berendezve. 1939 november 21-i felmérés szerint a gyár vonzáskörzetében az uradalmakban, a gazdasági vasutak hossza már 302 km volt. Ebből motorhajtású volt 22,5 km, gőzhajtású 84 km, lóvontatásra pedig 195,6 kilométert rendeztek be.

58 Az uradalmi gazdasági vasutak nemcsak a cukorgyár szempontjából voltak fontosak, hanem országosan is, mivel a MÁV az áruszállítás tekintetében túl volt terhelve, következésképpen így az áruszállítás egy nem is jelentéktelen részét nemcsak a régióban, de országosan is a gazdasági vasútvonalakon bonyolították le. A cukorgyáraknak - a kampányok idején - a gyors és főleg a folyamatos répaszállítás mindig létérdeke volt. A gazdasági vasútvonalak igénybevételével kevésbé voltak a gyárak kiszolgáltatva, ugyanis a MÁV nem mindig vehette figyelembe - legjobb szándéka ellenére sem - a cukorgyárak pillanatnyi érdekeit. A vonzáskörzetek tágulásával pedig szükségszerűen növekedtek a szállítási nehézségek. Az 1940/41. évi cukorrépa szállítmányokról elkészítettünk egy olyan kimutatást, amelyben feltüntettük a feladóállomások és a cukorgyár közötti távolságokat, valamint a répa súlyát és a kifizetett fuvar költségeit is. Ezek az alábbiakat mutatják:

50 A feladó állomás távolsága km A feladó állomások száma A hivatalosan elszámolt répa súlya q A kifizetett fuvarköltsé P Az i q répa fuvarköltsége P c- 20 6 17 333,00 3 645,75 2,10 21- 50 300 409,55 85 411,03 2,84 51- 80 11 126 5 3 5,80 51 203,92 4,04 8

ii00 12 78 ,119,20 38 000,70 4,86 toi-i30 4 6 880,00 3 863,90 5,61 130-nál több 18 256 394,10 185 769,87 7,24 Összesen: 66 785 671,65 367 895,17 4,68 Jóllehet a feladóállomások túlnyomóan a 100 km-en belüli körzetben voltak, a répaszállítmányoknak 33,51%-át, annál nagyobb távolságokról szállították. A fentiekből láthatjuk, hogy a távolság növekedésével a fuvarköltségek is megemelkedtek. f) Répamagvak Közismert, hogy a cukorrépamag fajtája jelentősen befolyásolta a termés mennyiségét, vagyis a kataszteri holdankénti átlagterméseket, valamint a répa cukortartalmát is. Mivel mindig a gyár kizárólagos privilégiuma volt a répamagvak szétosztása, nyilván elsősorban azokhoz a fajtákhoz ragaszkodott, amelyek számára a legrentábilisabbak voltak. E kérdésben a gyár és a termelők közötti érdekellentétek gyakran kiéleződtek, helyenként szenvedélyes vitákká fajultak. A húszas évek végén a termelők még az Originál Rabbethge ,,E", a Scheiber, az August Knoche, a Dippe és a Buszczinszky répamagvakat használták.

Gü A harmincas évektől azonban e tekintetben is változások történtek, a gyár érdekeinek megfelelően a ,,Z" és „ZZ" típusú magvakat kezdte használatba hozni és ahhoz szigorúan ragaszkodott. A fentieken kívül még „E" típusú magvakat is használ-