Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936) (Második közlemény)

ga sem ért egyet.

61 Ugyanakkor azonban Gratz szilárdan ragaszkodott feltételeihez. A Neues Sonntagsblatt június 28-i száma feltűnő helyen közölte felszólítását a Volksdeutsche Kameradschafthoz : teljes nyíltsággal jelentsék ki, hogy egy Németország és Magyarország közötti konfliktus esetén Magyarország oldalán állnának. A kérdés ily formában történt felvetése fölött méltatlankodó Kameradschaft azonban - arra hivatkozva, hogy lojalitásának már számos esetben hangot adott, így Huss a Volksdeutsche Hefte áprilisi számában - kitért az élesen nekiszegezett kérdés egyenes megválaszolása elől.

62 A Külügyi Szemlében - (a szerkesztő bizottság elnöke Gratz Gusztáv) a júliusi számban az az Anton König jelentetett meg egy cikket a pángermanizmusról, aki miután Gratztól is megkapta ugyanazt, amivel Baschék kecsegtették, ti. a német hetilap főszerkesztését, a Gratz féle irányzatnak megfelelően fejtette ki tevékenységét, ő is elutasítja cikkében a német nemzetiszocializmus faji értelmezésű nemzetfogalmát, s az annak jegyében történő beavatkozást az egyes országok német kisebbségeinek belügyeibe. Amikor megállapítja, hogy „Németországban tanult ifjak hazahozták szűkebb körükbe a nemzetiszocialista eszméket azzal a céllal, hogy kisebbségi életüket a nagy németség képére kopírozzák", úgy véli, „megfeledkeztek arról, hogy életsorsuknak és egész jövőj üknek mások az előfeltételei, mint a Harmadik Birodalom németségének". Ezeknek a felelőtlen vezetőknek tulajdonítja, hogy a német kisebbségek több országban, így Magyarországon is, összeütközésbe kerültek kormányukkal, s egységük megbomolván, irányzataik szenvedélyes belső harcot vívnak egymással.

6:5 Augusztusban egy újabb felelőtlen elem került bíróság elé, ezúttal Győrben: Franz Rothen kapott 6 hónapi fogházra és 2 évi politikai jogvesztésre szóló elsőfokú ítéletet a magyar nemzet gyalázása címén. Most már még kevésbé lehetett kétség afelől, hogy Baschnak és közvetlen harcostársainak, a Kameradschaft legaktívabb vezető személyiségeinek kikapcsolása a magyarországi német mozgalom irányításából a kormány eltökélt szándéka, s azt az ország közvéleményének helyeslése mellett végre kívánja hajtani. Mint kiderült, Gratztól nem azt várta, hogy megegyezést hozzon létre, szükségképpen kölcsönös kompromisszum árán, hanem hogy teljes mértékben tisztítsa meg a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületet a radikális frakciótól, amely a vezető szervekből és az irányító posztokról már az előző év folyamán, 1935-ben el lett távolítva, illetve Bäsch iránti szolidaritásból kivonult, az 1936. évi közgyűlésen azonban meg akarja fordítani a helyzetet.

64 A Volksdeutsche Kameradschaft elutasító álláspontja Gratz feltételeivel szemben, arra a meggyőződésre juttatta őt magát is, hogy az általa szorgalmazott megegyezés, amelynek megvalósítható volta iránt azonban kezdettől fogva szkeptikus volt, nem lehetséges, s így vállalta a radikális ellenzék kiszorításának feladatát.

60 Az a körülmény, hogy a Volksdeutsche Kameradschaft és hívei - egykét kivételtől eltekintve - 1935. júniusa óta nem fizettek tagdíjat az Egyesület Gratz-féle vezetése iránti tiltakozásul, alkalmat adott Gratznak arra, hogy tagrevíziót hajtson végre, s az augusztus 20-i közgyűlésre csak azokat hivassa meg, illetve engedtesse be, akik már új tagkönyvvel rendelkeznek. így maga Huss is kívül rekedt. A közgyűlésen a Kameradschaft nevében Jakob Brandt tiltakozott - Schnitzer felszólalásától támogatva - ezen eljárás ellen; követelte a közgyűlés elnapolását, a jelenlegi vezetés önkényes, jogfosztó, alapszabály-ellenes tetteinek kivizsgálását. Indítványa azonban mindössze 13 szavazatot kapott, s a közgyűlés