Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936) (Második közlemény)
az előterjesztett napirendnek megfelelően elfogadta az új, szigorúbb alapszabályt, és megválasztotta az új vezetőséget, amelyben a Kameradschafthoz tartozók egyáltalán nem kaptak helyet. Elnök Gratz Gusztáv, ügyvezető igazgató Pintér László, főtitkár Johann Faul-Farkas, titkár Ludwig Leber lett. 1,(1 Huss professzor 1936. szeptember 7-én megjelent Berlinben - a VDA würtembergi tartományi szervezetének elnöke, Alfred Krehl kíséretében - a Külügyi Hivatal kulturális osztályán, és beszámolt a magyarországi németség „kétségbeejtő helyzetéről". Előadta a közgyűlésen történteket, amelyek következtében a német népi öntudatú, volksdeutsch irányzat teljesen kiszorult az egyesületből, s az maradéktalanul a Gratz-féle magyarérzelmű németek, a „magyaronok" kezére került. A Volksdeutsche Kameradschaftnak, amelyet maga Huss nemzetiszocialista mozgalomnak nevezett, most nincs megfelelő legális működési terepe. A Kultúra Kiadó, és az általa megjelentetett Deutscher Volksbote Huss szerint nem lévén elégséges, felvetette egy magyarországi német iskolaegylet létesítésének gondolatát. Kérte ehhez a német kormány támogatását, amit úgy képzelt el, hogy a még ratifikálás előtt álló magyar-német kultúregyezménybe vétessen bele egy erre vonatkozó szakaszt, vagy ha az már nem volna leheséges, a budapesti német követ útján szorgalmazza a magyar kormánynál a magyarországi német iskolaegylet engedélyezését, Budapest székhellyel. Twardowski megígérte Hussnak, hogy Mackensen követtel megbeszéli az iskolaegylet-alapítás lehetőségét, de az volt a benyomása, hogy a Huss fejéből kipattant puszta ötlet megvalósításához egyelőre hiányzik minden reális alap. A további beszélgetés során Huss a magyarországi németek elnyomásának fokozódását ecsetelte sötét színekkel; a katonaságnál különösen erőszakolt névmagyarosítást említve azt is elmondotta, hogy még a világháborús hősi emlékműveken is utólag megváltoztatják a német neveket. Majd arról a megdöbbentő bánásmódról számolt be, amelyben a magyar falvakban német népiségkutatás címén tartózkodó birodalminémet diáklányokat részesítették a kiutasításukat végrehajtó magyar szervek. Erre vonatkozóan már volt egy jelentés Twardowski kezében a Deutsche Studentenschaft részéről, amely szerint e németországi diáklányokat a toloncházban 48 órára utcalányokkal zárták össze, és ők is kényszerbefecskendezést kaptak nemibetegségek ellen. A budapesti német követnek már utasítást adtak a tiltakozásra a magyar kormánynál.'' 7 A német sajtó még azt is említette, a német diáklányok magyarországi viszontagságaival kapcsolatban, hogy a toloncházban kizárólag száraz kenyérrel és paprikával élelmezték őket, „amitől nem csoda, hogy csaknem idegösszeomlást kaptak." 68 A német falvakban feltűnő, és nemzetiségi izgatással gyanúsítható idegenek, különösen turisták és a nyári szünidőben évről évre csapatostul megjelenő német diákok fokozott ellenőrzésére vonatkozóan hozott szigorított rendelkezések vezettek a végrehajtás során ilyen következményekre. Azoknak az elzászinémet franciaországi, illetve szudétanémet csehszlovákiai parlamenti képviselőknek, akik az Interparlamentáris Unió júliusi budapesti ülésezése alkalmával a főváros környéki német falvakban látogatást tettek, 0 '' természetesen a legkisebb kellemetlenségben sem volt részük. A németlakta területek idegenforgalmának fokozott ellenőrzése mellett a hatóságok a német lakosság részére megszigorították a németországi utazás céljára szolgáló útlevelek kiadását is. Az 1936. augusztus i —16 közt Berlinben rendezett olimpiai játékok megtekintése címén sem kaphattak kiutazási engedélyt. Ismeretes a berlini olimpia idegenforgalmi lehetősé-
