Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Hajdu Zoltán: Somogy megye vonzáskörzetrendszere az 1920-as évek elején
tök. (A pontos kép kialakítását nehezíti, hogy egyes községek adatlapjai nem részletezik az iparosokat ágazati megoszlás szerint, csak az iparosok számát közlik. Ezért párhuzamosan használjuk az 1920-as népszámlálás részletes foglalkozási adatait). 30 A nagyszámú kisipari ágazat vonzáskörzeteit nem lehet feltárni. A Kiss I. által 1943-ban alkalmazott módszerrel (asztalosok, kovácsok stb. eloszlási rendje és térképe) 31 egy-egy ágazat kapcsolatai feltárhatók, de nem ad teljes képet a szolgáltató kisipar területi kapcsolatairól, az egyes központok helyéről. Az ipari központok meghatározásakor a kisipar koncentrálódását és szakmastruktúráját vettük figyelembe. Nyilvánvaló, hogy az egyes kisipari ágazatok igénybevételének kényszere más és más, néha helyettesíthetőek is egymással. A lakásépítés és fenntartás, a mezőgazdasági termelés alapvető javító-kiszolgáló és a személyi ellátás ágazatai - ács, asztalos, bádogos, borbély, cipész, csizmadia, kovács, kőműves, őrlő, molnár, szabó, üveges stb. - a települések legtöbbje számára 15-20 km-es körben hozzáférhető, de a kisipar gazdaságos művelésének lehetősége, az egyes kisipari ágazatok „élettere" eltérő, így koncentrálódásuk feltételei különbözőek, telephelyválasztásuk sajátos. A 8. ábra a szolgáltatóipari központokat mutatja. Az ipari vonzásközpontok hierarchiájának kialakításakor mikroközponti fokozatba soroltuk azokat a településeket, amelyekben 10 szakma van képviselve. Hiányos járási székhely szintű központ kategóriába kerültek azok a települések, amelyek 11-20 szolgáltatóipari ágazattal rendelkeznek, járási székhely szintű központként szerepelnek azok a települések, amelyek 20-nál több ipari-szolgáltató ágazattal rendelkeznek, vagy néhány sajátos ágazatban kiemelkednek. Megyei szintű központ lett Kaposvár, bár szakmastruktúrájának megállapítására nem volt lehetőség. Az ipari vonzáskörzeteket nem jelölhetjük be a tájékoztató lapok alapján, de nyilvánvaló, hogy a központok kisipari szolgáltató vonzása azokra a településekre terjed, terjedhet ki, amelyek az adott ágazattal nem rendelkeznek, s így mintegy fogyasztási kényszerként jelentkezik a kívülre utaltság. így elméletileg meghúzhattuk volna az ipari központok feltételezett vonzáskörzetét, de ez ellen szólt a piaci vonzáskörzetek részletes áttekintése, melynek során kiderült, hogy a települések gravitációs központja nem mindig a legközelebbi, a viszonylag rövid idő alatt elérhető központ. A lakosság mozgását egy ágazat esetében is több tényező befolyásolja. A piaci vonzáskörzetek alakulásában szerepet kap az értékesítési biztonság mellett a felvetődő szükségletek „kapcsolt" kielégítésének lehetősége is. Ebből feltételezhető, hogy a szolgáltatóipari vonzáskörzetek - bár a piaci és az ipari szolgáltató központok nem esnek teljesen egybe - közel állnak a kereskedelmi vonzáskörzetekhezVI. Somogy megye központi jellegű településeinek hierarchikus rendszere és hipotetikus intenzív vonzáskörzete Az ágazati vonzásközpontok és vonzáskörzetek elemzése után összegezésképpen kísérletet teszünk Somogy megye központi jellegű települései hierarchikus rendjének megállapítására, a centrumok feltárt és feltételezett intenzív gravitációs terének lehatárolására.
