Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Hajdu Zoltán: Somogy megye vonzáskörzetrendszere az 1920-as évek elején

A központok hierarchia-szintjenek megállapítása a települések irányító, szervező és szolgáltató funkcióinak rendszere alapján történt. Nyilvánvaló, hogy a szabályozott és egyértelmű szintbeli különbségek (pl. közigazgatás) és a nem szabályozott, nem is teljesen egyértelmű minőségi szintkülönbségek (pl. kereskedelem, ipari szolgáltatás terén) nehezen hozhatók egzakt közös nevezőre. Az I. rendű gravitációs központok jellemzői: a közigazgatás területi rendszerében több települést fog össze, ill. a közigazgatás teendőit helyben ellátja. Alsóbbfokú szakigazgatási és cgyházigazgatási funkciói vannak. Az egészségügyi ellátás területén az alapvető szolgáltatások többségét biztosítja. Az ipari szolgáltatások területén- a környék szakmastruktúrája alapján szűkebb környezetének feltételezett központja. A kereskedelmi ellátás területén több termékforgalmazási lehetőséggel rendelkezik. A II. rendű gravitációs központok jellemzője, hogy a falusi településhálózatban egyértelműen biztosított központi jellegük. A közigazgatási szervezetben, Nagybajom kivételével, járásszékhely funkciókat látnak el, az oktatási intézményhálózatukban legalább a tanonciskola megjelenik. Bolthálózatuk differenciálódik, megindul a szakbolthálózat kiépülése, a szolgáltatóipari hálózatban megjelennek a magasabb hierarchia szintű tevékenységek (fényképész, könyvkötészet). A III. rendű gravitációs központok a fejlett járásszékhelyek. A közoktatás területén legalább polgári iskolával rendelkeznek. Egészségügyi ellátottságunkra jellemző, hogy több szakorvossal rendelkeznek, Marcali és Szigetvár esetében megjelenik a kórház is. Kereskedelmi hálózatukra a fejlett bolthálózat és a szakosodott elosztó nagykereskedelmi vállalkozások megjelenése a jellemző. A IV. rendű központ: Kaposvár. Megyei viszonylatban a településhálózat legmagasabb rendű egysége. A megye irányításának központja, intézményhálózatára jellemző, hogy az egyes intézmények megjelenése nem esetleges és nem történeti véletlen eredménye, hanem ellátóhálózata szervesen, minden tekintetben egyenletesen kiépült. A ç. ábra a gravitációs központok feltételezett intenzív vonzáskörzetét mutatja. Az intenzív vonzáskörzetek azokat a területeket jelzik, amelyek a különféle ágazati kapcsolódások esetében a legerősebben összetartozónak bizonyultak. Bár több helyen utaltunk rá, hogy a vonzáskörzetrendszer egy hierarchizált területi rendszer, ennek feltárása hiányosan történt meg, ábrázolása a kapcsolatok széles területe miatt szinte lehetetlen. Az ábra csak a horizontális körzeteket mutatja. A vonzáskörzeteket járás szinten próbáltuk meg egységesen feltárni, értelmezni és bemutatni. A mikrokörzeti szint ebbe területileg beletagolódik, bár a vonzáskörzetek több tekintetben még a körjegyzőségek területét is megosztották. A centrumok körül kialakult intenzív vonzáskörzetek területe - a centrum hierarchia-szintjétől függően - erősen különbözik. A fejletlen járásszékhelyek és a fejlett, de nem járásszékhely település (Nagybajom) körül kis kiterjedésű intenzív vonzáskörzet alakult ki. A fejlett járásszékhelyek intenzív vonzáskörzete majdnem megegyezik a járás területével. Kaposvár esetében részben a járásnál nagyobb, részben kisebb - mivel Nagybajom önálló vonzáskörzetet alakított ki a járás területén belül - vonzáskörzet alakult ki.