Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
ben már második kiadását érte meg 1847-ben), amelyből a dunántúli megyékben: Vasban 600, Győrben 450, az esztergomi és a kalocsai főkáptalanok birtokain 200, illetve 300 példányt osztottak szét az uradalmak kisiskolásainak olcsó (ára 6 ezüst kr. volt) tankönyvül. A népszerű tankönyv sokoldalúságával egyszerre szolgálta az ABC, a számtan, az anyanyelv, a vallástan, a természetrajz és a beszéd-értelem oktatás céljait. 11 / 3 Bár a középfokú iskolák tankönyve volt Dunántúlon az Egyetemi Nyomdának: Budán, 1847-ben kiadott Földismeret mathematikai, phisikai és politikai tekintetben Magyarország és hozzákapcsolt részek tanodái használatára c. tankönyv, mégis az a népiskolai tanítók alkalmas segédkönyve és tankönyve is lehetett, amelyből előbb földleírási (geographia) és helyleírási (topographia) ismereteket meríthettek a földleírás három fajta vállfájából: 1. a matematikai (égitest ismeretek), 2. a physicai (természeti) s 3. a politikai (polgári) földleírásból. (A 88 oldalas tankönyv ára 18 kr. volt kötetlenül.) A földleírás tankönyveiből — a katolikus népiskolákban, de országosan is általánosíthatóan - könyvnélkül csak a közvetlen régió megyéinek és városainak kellett az adatait megtanulni. 11 ^ A XVII. század második felében önálló iskolai tárggyá váló történelem tanítását Comenius szorgalmazta először hazánkban, minden tárgy kísérőjének tartva azt, olyannak, amely az érzékeket gyönyörködteti, a képzeletet izgatja, a műveltséget ékesíti, a nyelvet gazdagítja és az okosságot pedig feljeszti. 11 Apáczai Csere János is a hasznos ismeretek tanítását várta a történelemtől. A katolikus irányítás alatti történelemoktatásnak, amelynek a Habsburgház iránti hűségre való nevelés volt az egyik célja, mondanivalójában azonban - mondotta Fináczy Ernő - „sivár és száraz" volt „arra tanítottak bennünket, ami idegen és messzeeső, a hazai dolgokat meg elhanyagoltuk'Ugyanígy hanyagolták el a hasznos földrajzi ismeretek tanítását is, e tárgyból is főképp „a silány és semminemű elemeket" tanítva. ,/s A rendszeres történelemtanítás elvét az I. Ratio hirdette meg elsőként, ha a tárgyat „erkölcsi példatárként" kezelte is. A II. Ratio is még az „elbeszélő" tanítási módszert alkalmazta a tárgy tanításánál az alsó osztályokban. Az igazság az volt, hogy az I. Ratio után még nem volt alkalmas történelem tankönyv, hiába írták elő Pray György latin nyelvű, klerikális és Habsburgbarát szemléletű történelmének a használatát. Az ilyesfajta tankönyvekhez ugyanis magyarázatokat és jegyzeteket kellett készíteni, előbb „vegyes" nyelvezettel, később pedig magyarul. 15 Igazi történelemkönyvet magyarul először a református falusi népiskolák részére Losoncz'i Hányoki István írt Hármas Kis Tükör című népszerű munkájában, amely lényegében még katolikus népiskolákban is - sok helyütt - használatban volt. Az Országos Széchényi Könyvtár 20 példánya közül négyet - a bejegyzés szerint - a váci, a budai, a tatai és a magvaróvári piaristák használtak. 16 Még a II. Ratio után is írtak az alsófokú népiskolák részére latin nyelvű történelem tankönyvet, amelyek közül Spányik Glycer 1816-ban kiadott királyhű, haladás- és nemzetellenes tankönyve volt a legelterjedtebb (Compendium históriáé regni Hungáriáé, 1816.) - és egyben a legreakcionáriusabb, amelyet csak az 5. kiadás után fordítottak magyarra Pesten 1832-ben. (Magyarország rövid
