Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

ben már második kiadását érte meg 1847-ben), amelyből a dunántúli megyék­ben: Vasban 600, Győrben 450, az esztergomi és a kalocsai főkáptalanok birto­kain 200, illetve 300 példányt osztottak szét az uradalmak kisiskolásainak olcsó (ára 6 ezüst kr. volt) tankönyvül. A népszerű tankönyv sokoldalúságával egy­szerre szolgálta az ABC, a számtan, az anyanyelv, a vallástan, a természetrajz és a beszéd-értelem oktatás céljait. 11 / 3 Bár a középfokú iskolák tankönyve volt Dunántúlon az Egyetemi Nyom­dának: Budán, 1847-ben kiadott Földismeret mathematikai, phisikai és politi­kai tekintetben Magyarország és hozzákapcsolt részek tanodái használatára c. tankönyv, mégis az a népiskolai tanítók alkalmas segédkönyve és tankönyve is lehetett, amelyből előbb földleírási (geographia) és helyleírási (topographia) is­mereteket meríthettek a földleírás három fajta vállfájából: 1. a matematikai (égitest ismeretek), 2. a physicai (természeti) s 3. a politikai (polgári) földleírás­ból. (A 88 oldalas tankönyv ára 18 kr. volt kötetlenül.) A földleírás tanköny­veiből — a katolikus népiskolákban, de országosan is általánosíthatóan - könyv­nélkül csak a közvetlen régió megyéinek és városainak kellett az adatait meg­tanulni. 11 ^ A XVII. század második felében önálló iskolai tárggyá váló történelem tanítását Comenius szorgalmazta először hazánkban, minden tárgy kísérőjének tartva azt, olyannak, amely az érzékeket gyönyörködteti, a képzeletet izgatja, a műveltséget ékesíti, a nyelvet gazdagítja és az okosságot pedig feljeszti. 11 Apáczai Csere János is a hasznos ismeretek tanítását várta a történelemtől. A katolikus irányítás alatti történelemoktatásnak, amelynek a Habsburg­ház iránti hűségre való nevelés volt az egyik célja, mondanivalójában azonban - mondotta Fináczy Ernő - „sivár és száraz" volt „arra tanítottak bennünket, ami idegen és messzeeső, a hazai dolgokat meg elhanyagoltuk'Ugyanígy hanyagolták el a hasznos földrajzi ismeretek tanítását is, e tárgyból is főképp „a silány és semminemű elemeket" tanítva. ,/s A rendszeres történelemtanítás elvét az I. Ratio hirdette meg elsőként, ha a tárgyat „erkölcsi példatárként" kezelte is. A II. Ratio is még az „elbeszélő" tanítási módszert alkalmazta a tárgy tanításánál az alsó osztályokban. Az igazság az volt, hogy az I. Ratio után még nem volt alkalmas történe­lem tankönyv, hiába írták elő Pray György latin nyelvű, klerikális és Habsburg­barát szemléletű történelmének a használatát. Az ilyesfajta tankönyvekhez ugya­nis magyarázatokat és jegyzeteket kellett készíteni, előbb „vegyes" nyelvezettel, később pedig magyarul. 15 Igazi történelemkönyvet magyarul először a református falusi népiskolák részére Losoncz'i Hányoki István írt Hármas Kis Tükör című népszerű mun­kájában, amely lényegében még katolikus népiskolákban is - sok helyütt - hasz­nálatban volt. Az Országos Széchényi Könyvtár 20 példánya közül négyet - a bejegyzés szerint - a váci, a budai, a tatai és a magvaróvári piaristák használ­tak. 16 Még a II. Ratio után is írtak az alsófokú népiskolák részére latin nyelvű történelem tankönyvet, amelyek közül Spányik Glycer 1816-ban kiadott király­hű, haladás- és nemzetellenes tankönyve volt a legelterjedtebb (Compendium his­tóriáé regni Hungáriáé, 1816.) - és egyben a legreakcionáriusabb, amelyet csak az 5. kiadás után fordítottak magyarra Pesten 1832-ben. (Magyarország rövid

Next

/
Oldalképek
Tartalom