Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
históriája . . .) Még szerencse, hogy Spányik tankönyvének hatása egyre inkább elszigetelődött és a legtöbb katolikus népiskolából is kiszorították Horváth Mihály művei. 17 A nem egységes iskolarendszerben a katolikus népiskola - az állami elvekhez kötötten - feudális színezetű, aulikus hűségű történetfelfogást tanított, szemben a protestáns népiskolák liberális szellemű, erősen nemzeti és érzelmi töltésű, már az új polgárságra néző, de még mindig feudális színezetű történetszemléletével. Magyarán szólva, a protestantizmus eszmerendszerét kitöltő felvilágosodás és polgári haladás még együtt kívánta szolgálni a hazafiúi érzést és az állampolgári hűséget, példatárában mindenkor együtt sorolva fel a Habsburg császárokat nemzeti hőseivel. Alig találnánk a törekvés igazolására jobb példát a kiváló katolikus történésznél : Horváth Mihálynál, aki szinte elsőként kereste a XVI. századi jobbágymozgalmak mögött a társadalmi összefüggéseket, aki egyetértett a reformkori értelmiség antifeudális és antiklerikális társadalomtörténeti szemléletével, aki a reálismeretek ténytiszteletében, a természettudományok, főképp a geológia eredményeinek az elfogadásában is jeleskedett, mégis élvezetes stílusban megírt Rövid históriájában, de az 1841-ben nagy sikert jelentő A magyarok történetében, amelyet maga Petőfi és Vasvári is sokat idézett - csak politikai eseménytörténetre vállalkozott, minden engedményt és elismerést megadva benne a Habsburg-uralkodók személyeinek. Miután az iskolaügy mindig politikum volt hazánkban, így a történelem tanítását segítő tankönyvek ennek a szolgálatában állottak már a történelemtanítás kötelezővé tételére irányuló I. Ratio-beli próbálkozás után is, noha az első történelemtanítási kísérletek ez idő tájt még egybeolvadtak az egyháztörténet, a bibliai ismeretek tanításával. Később alakult ki az egyház, a királyi hatalom és a birtokos nemesség hármas tényezőjének történetéből a történelemoktatás alapanyaga, amely végül is mondanivalóit vonzó, vagy taszító példatárakból és életrajzokból merítette, középiskolai történelemtankönyveinkhez hasonlóan. Bár ez a koncepció és szemlélet jelentős változáson ment keresztül a II. Ratio utáni reformkor népiskoláinak tankönyveiben, feudális és aulikus színezetüket azonban továbbra is megőrizték, főképp a katolikus népiskolai tankönyvek. 18 Pedagógiai kézikönyvként segítette a katolikus népiskolai oktatást Lángby István fordításában T. T. Wilmsen, 100 kiadást is megért - olcsó áron árusított - Magyar gyermekek barátja, vagy oly hasznos olvasókönyv a házi és oskolai tanuló gyermekek számára c. kiadvány (Pest, 1829.). A hazai állapotokhoz „bővített és szerkesztett" olvasókönyv - előszava szerint - már nemcsak az olvasás, az írás és a számvetés szolgálatában teljesített szolgálatot, hanem a szép, a jó, a szükséges és a hasznos ismeretek közvetítését tartotta legfőbb feladatának. A kiadvány első része 9, a második része pedig 17 fejezetből állt. Az előbbiben a földről és az emberről szóló fejezetek, a másodikban pedig az időszámítási és a geográfiai ismeretek foglaltak helyet. Itt találhattuk meg - sok külföldi szerző mellett - Magda Fái (1819) és Ferenczy János (1823) geográfiájának a jelentős részét, valamint Márton József Ungarische Sprachlehre-jét is (Pest, 1829). A tanítók e hasznos kézikönyvét a számok, a pénzek és a mértékegységek táblázatai egészítették ki.
