Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
háznak nemcsak magyarul, hanem németül is voltak már nyomtatott olvasókönyvei. De a hittani ismereteknek sem volt, mint fentebb is említettük elegendő tankönyve, a kérdés-feleletekben feldolgozott anyagokat - tankönyvek hiányában — kívülről kellett megtanulniuk a tanulóknak. Ezért volt a hallás után tanított éneklésnek olyan nagy sikere a felekezeti népiskolákban. Kéziratból tanította a hittant Bellagh József, Veszprém megyei áldozó pap, nagykanizsai tanítóképző intézeti tanár is tankönyvhiány következtében „Keresztény hittanmód népszerűleg előadva" c. kéziratából, amelynek 1847. szeptember 7-én kérte a kiadatási engedélyét a hercegprímástól, arra való hivatkozással, hogy „a tanítók között sok az avatatlan hittantanító." 10 a De kézzel írta Pécsi József segédlelkész is tankönyvét a tolnai vasárnapi iskolások számára. A vallási ismeretek tanítása terén jelentős szerepet töltött be Petrus Canisius latin-magyar katekizmusa, amely a nagyszombati 1712-es kiadástól a budai 1801-es esztendeig 35 kiadást ért meg. Közöttük az egyik legnépszerűbb az 1760-as 191 oldalas nagyszombati kiadás volt, mivel zárófejezetében „az egész keresztény tudomány rövid sommában szép énekes nótája versekbe foglaltatik és különbféle sátoros ünnepekre való énekekkel megbővíttetik" - s ennélfogva eredményesen volt felhasználható a hallás után tanított énekeskatekizáció folyamatában. Népszerűen foglalta egybe, kérdés-felelet formájában Pribék István veszprémi káplán Jézus egyházának történelmét az alsóbb rendű iskolás gyermekek számára 58 oldalon. (Veszprém, 1849.) A kis katekizmust azonban nemcsak az iskolás gyermekeknek szánta, hanem a felnőtteknek is. A népnevelés ügyét is szolgálandó fordították magyarra Hepp Jánosnak, a népiskolák számára írt Keresztény egyháztörténetét (Pest, 1847) a pesti növendék papság magyar iskolájának tagjai. Az 1800 esztendőt magában foglaló - hagyományosan négy nagyobb periódusra tagolódó - egyháztörténet átütő sikerét attól remélték kiadói, hogy „hallatlanul olcsón" árusították. Somogy megyeszékhelyi katolikus népiskolájában is csak az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent tankönyveket volt szabad használni. A hittan tanításánál Roder Alajos bibliáját és az egri kis- és középkáté-t használták tankönyvül. A felsőbb osztályokban pedig a veszprémi egyházhatóság összeállításában készült szer tartástant tanították. Az 183 5—36-os tanév második felében „Sommája a keresztény tudománybeli tanulmánynak. Olvasók" című tankönyvből már nem elömondás által, hanem olvasva tanulták a keresztény vallási ismereteket. 10/b 1846-ban adta át a berzencei népiskolának Kavulák János plébános „Az egész keresztény bittudomány katechétai tanításokban, a bevett közkatechizmus rende szerint egyházi, iskolai s külön oktatásokra alkalmaztatva" című - a hetedik kiadása utáni németből fordított - hittan-kézikönyvet (Pest, 1832) Szálai Imre teológiai tanárnak a fordításában, az esztergomi érseki megye engedélyével, amelyet - a katekizmusok kérdés-felelet rendjét követve - alkalmasnak véltek „a nép religiói oktatására" ... „a kisdedek gyenge elméjéhez s viszonyaihoz leereszkedőleg" csakúgy, mint a tanítók oktatására. A régió katolikus népiskoláiban éppúgy használhatták - ha nem is mindenütt - mint Szcpessy Ignác pécsi püspök „jeles és dicséretes főpásztori remekét": a „Keresztényi tudo-
