Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
A kérdéskör megnyugtató lezárása egyáltalán nem mondható könnyű feladatnak, mivel az említett iskolafelügyelcti hatóságok tankönyvi rendeleteinek területi átfedései, méginkább az Egyetemi Nyomda és más központi nyomdák, kollégiumok és főiskolák - amelyek a tanítók képzését, kibocsátását és küldését amúgyis a kezükben tartották, eleve lehetetlenné tették valamennyi összegyűjtött tantervnek, tankönyvnek és tanügyi segédkönyvnek előre meghatározott szempontok és kérdések szerinti átnézését és bizonyos fajta „tesztelését" -, majd nyomukban a róluk elkészült értékeléseket, miután c tankönyveknek és pedagógiai kézikönyveknek viszonylag nagy száma, hazai használatuk és külföldi áramlásuk, végül is a néptanítók műveltségével, azok képzettségével, az alma materben tanultakkal és az ott használt tankönyvekkel, tansegédletekkel, tankönyvi „jegyzetekkel", az onnan magukkal hozott tankönyvpéldányokkal és modellekkel függött össze erősen. Mindazonáltal a kialakítható kép teljességét azonban aligha fogja megcsonkítani, ha leszögezzük, hogy olyan forrásanyagot, amely korszakról korszakra hatóságilag írta volna elő tételesen a használható tankönyveket, aligha lehetne bármely egyházi, vagy állami levéltár birtokában egyhelyütt fellelni. Arról is kell szólnunk, hogy nagyon sok esetben nem is tudtuk szétválasztani egymástól a tankönyveket a pedagógiai segédkönyvektől, valamint arról is, hogy a népiskolai tankönyvek megírásánál meg volt-e e kiadványoknak a tankönyv igénye, vagy célja, vagy azt csak éppen a tanító kötelező segédkönyvéül adták azok szerzői a jövendő tanítók kezébe: lévén a határvonal sokszor és sok esetben igen elmosódott a kétfajta kiadvány között. Elég csak a Hármas Kis Tükörre, Láczai Szabó Oskolai tanítókönyvére, vagy éppen Márton István tankönyveire és pedagógiai segédkönyveire gondolnunk. Mindazonáltal, ha nem is lehetett az említett okoknál fogva lexikálisan is végigtesztelni a két legfőbb felekezet népoktatási intézményeinek valamennyi tankönyvét, nagyjából azonban az azonos típusú és tematikájú regionális tankönyveket és pedagógiai segédleteket áttekintve, sort keríthettünk a két felekezet népiskolai oktatásának tartalmi elemzésére is, kimutatván e kötetekből is a feltáruló valódi különbségeket, kiértékelésüket pedig a százados és sokrétű irodalom eredményeire támaszkodva végezhettük el. S végezetül - hacsak minták alapján is - úgy hisszük, sort keríthettünk a régióra jellemző népiskolai színvonalról néhány hasznos megállapítás megtételére, főképp a bennük folyó oktatás és nevelés eredményeként és következményeként. * * * A tankönyvek a kor tudományos ismereteinek a foglalatjai: mindig a tanítást és a tanulást segítő taneszközök voltak. így a népiskolai oktatás tartalmának a vizsgálata aligha képzelhető el az egyes korszakok népiskolai tankönyveinek és pedagógiai kézikönyveinek az elemzése nélkül, felismervén és kimutatván használatuk nyomán a népiskola nyújtotta világkép tágulását és növekedését. Tartalmi vizsgálatuk már csak azért is fontos, mivel „kutatóink legtöbbje - helyesen állapította meg Mészáros István - az 1868 utáni igények alapján kérik számon az 1845 előtti kisiskolák tananyagát." 1 A hazai iskolatörténetírás művelői - érdemben - vagy semmit, vagy nagyon keveset foglalkoztak a népiskolai tankönyvek történetével, annál többet