Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)

hogy attól kezdve már menetrend szerint naponta nem i, hanem 2 szerelvényt lehet indítani egy irányban. 59. S. 1872. szept. 10. 60. S. 1870. febr. i. Hazai vasúttörténeti tanulmányaink a helyiérdekű vasutak építésének kezdetét az 1882. évre datálják. Somssich Pád Somogy megyei képviselő viszont a képviselőház 1870. január 27-i ülésén a zákány-bátaszóki vasúttal kapcsolatban a „helyiérdekű vasút" kifejezést használja. 61. S. 1870. febr. i. 62. Ruzitska L. i. m. p. 34. A pálya dombóvár-bátaszéki szakaszán 1873. június 20-án indult meg a forgalom. 63. Ruzitska L. i. m. p. 34. 64. S. 1894. dec. 9. 65. S. 1872. nov. 12.: ,,E pályánál nem tudom mit lehet inkább bámulni, azon provincziát-e, mely elsősorban nem hazája kereskedelmi központjaival és fővárosával, hanem a külfölddel kíván kapcsolatba jönni, vagy azon törvényhozást, amely elvezető úton a hazai nyerstermények piacát elvonva a természetes-, fő- és középponttól, a külföld valamely pontjára akarja áttenni. . . . Midőn még akárhány megye van, mely a vasutat csak a szomszéd megyéből ismeri, . . . addig Somogynak három vasútja van . . . E megye vasutai mind kifelé Zákánynál, ül. Kanizsán összpontosulnak, mintha csak e megye a belérdeknek kívánna hátat fordítani." 66. S. 1872. nov. 12. : ,,Mi nem vagyunk oly nagy hazafiak, hogy csak honi pénzért áruljuk különben zsizsikeskedésre hajlamos, magánraktárakban heverő búzánkat, s oda ne adjuk francia vagy angol jegyekért, aranyért, ha már itthon nem találunk helyet és gazdát számára . . . Sok vasút által még egy állam sem lett koldussá, de azzá lehet, ha a gőz és villany korábban csak tengelyen és gyalog akar járni. 67. Ruzitska L. i. m. p. 34.: Az ügynek végső lökést az 1880. évi berlini egyezmény alapján a szerb fejedelemséggel kötött megállapodás adta meg, amely a budapest-zimonyi összeköttetést a Duna bal partján biztosította. Ennek következtében elesett a budapcst-pécs-eszéki irányú vonalépítés lehetősége, és most már csak a budapest-fiumei terv megvalósulására volt reális lehetőség. Több hitelintézet megszerezte a dunántúli érdekeltségek régebbi előmunkálati engedélyeit, sőt hajlandóságot mutattak a vasútvonal kamatbiztosítás nélküli megépítésére. Végül is az 1881: XLXI. tv-bc foglaltak alapján a Magyar Ált. HitclBank és a Cs. kir. szab. Osztrák Kereskedelmi és Iparhitclintézet kapott engedélyt. 68. Az állami célkitűzés megvalósítása érdekében differenciált tarifát vezettek be. A helyi forgalmi viszonylatokra a többi, garanciát nem élvező vasutaknál is engedélyezett legmagasabb tarifatételeket állapították meg, viszont az ország többi MÁV vonalairól a Zákányon túli (tehát horvátországi) állomásokra, ill. Fiúméba irányuló szállítmányokért, és természetesen ellenkező irányban a MÁV - távolsággal regresszív arányban megállapított - igen kedvezményes tarifáját számították. Mivel e vasút állami segélyben nem részesült, arra vállalt kötelezettséget, hogy fennállásának első tíz évében, vagy pedig amíg a bruttó bevétele kilométerenként a 11 500 frt-ot meg nem haladja, a díjból reá eső hányad az egyes árutételekre felsorolt különféle összegeknél nem lehet kisebb.Tíz év múlva, vagy ha a 11 500 frt/km-es bruttó bevételt elérik, a minimális tételek érvénye megszűnik, s ezen a vasúton is ugyancsak a MÁV egységtétcleí alkalmazhatók. A kedvezménnyel járó közvetlen árszabás csak Dombóvár-Zákányon át történő szállításra volt érvényes, nehogy a forgalmat Szentlőrincen át eltereljék a Déli-Vasút vonalaira és azokon át Fiume helyett Triesztbe. Ezzel a vonalirányítássai és a budapest-fiumei összeköttetés részben tarifapolitikával való megteremtésével a Déli-Vasút államosításának régi keletű kérése sokat vesztett aktualitásából. (A PÉCSI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA JELENTÉSE... 1882. évről. Pécs, 1883. p. 156-157. A továbbiakban: P. K. I. J.) 69. Ruzitska L. i. m. p. 34.: Az állam számára létfontosságú volt, hogy a Budapestről Fiúméba vezető egységes vasútvonal felett rendelkezzen, ezért elkerülhetetlenné vált a budapest-pécsi pálya államosítása is. így az 1889: XV. tv. alapján végre is hajtották a megváltást, 1889. január i-től számított joghatállyal. A szerződést az 1890. VII. tv-be foglalták be. Mi-