Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)

vei a budapest-pécsi vasút üzleti bevételeiből nemcsak az elsőbbségi kötvények j'/n-os hasznát tudta fedezni, hanem kezdettől fogva még részvényeseinek is tudott osztalékot fizetni, ezért az államosítás mind közgazdasági szempontból, mind pénzügyi tekintetben is előnyös volt. 70. Ruzitska L. i. m. p. 35. 71. S. 1893. jan. i. Széchenyi Imre könyvében (Somogy megye. MTA Bp.) 1892-ben még így panaszkodott a Déli-Vasútra : „Nem hagyhatom itt említés nélkül azon aránytalanságot vagy jobban mondva igazságtalanságot, a mely különösen a zónarendszer behozatala óta sújtja a cs. kir. szab. déli vasút mentében lakó adófizető polgárokat. Mert míg az állami vasutak és azok fennhatósága alatt álló magánvonalak vidékén fekvő helyek lakói és terményei a zóna előnyei által a régi és a jelenlegi viteldíj közti különbségben egy magas 0 n-ra rugó indirekt adóelengedést élveznek, addig a déli vasút mentiek, mint e haza legmostohább gyermekei, még mindig ezen társaság régi magas viteldíjai alatt görnyednek, pedig ezek magasabbak mint a magyar államvasutaknak a zóna előtti tételei, s úgy mondják, czéljuk fedezni a déli vasút azon veszteségeit, amelyeket az, néhány osztrák vonalain szenved." 558 kgy. j. 72. K. L. — 1890 73. Pécsi Napló, 191

1. ápr. 28. 74. P. K. I. J. 1882. p. 158. 75. S. 1890. máj. 6. 76. S. 1890. jún. 3.: „Akkor a vegyesvonat mint dresszirozatlan csiga haladt a pályán, egy levélhordó czigánygyerek sokkal sebesebben megy." 77. Somogy vármegye (a továbbiakban S.v.) 1905. jún. 5. 78. P. K. I. J. 1891. p. 83. 79. S. 1894. nov. 18. 80. S. 1894. dec. 16. 81. Statisztikai adatok a Magyar Korona területén levő vasúti és hajózási vállalatok üzleteredményeiről és fejlődéséről. III. folyam 1872. Kiadja a Magy. Kir. Közmunka és Közlekedési Minisztérium. Budapest, 1874. 82. S. K. I. J. 1878. p. 196. 83. A vicinálisok azonban nem keskenynyomtávúak, amint azt Lóczy i- i. m. 229-239. p. állítja, hanem normál (1435 mm) nyomtávnak, csak a sinek gyengébbek, keskenyebb profilúak. Keskeny nyomtávú terményszállító vasutakat a nagybirtokok építettek. 84. S. 1889. dec. 31. 85. Az út és helyiérdekű vasútépítés költségeinek viszonya, a kőszállítás költségei a megyei választmány 1890. évi becslése szerint: i m

:i útépítő kő átlagos szállítási költsége 10 km-re kocsin: 4,00 frt vasúton : o, 16 frt A 10 km hosszú útépítéshez szükséges 13 000 ÍDP kő szállítási költsége kocsin : 5 2 000,00 frt vasúton : 2 080,00 frt i km útépítér.nél elérheíö fuvardíjmegtakrítás vasúti szállítás esetén: 4992,00 frt i km földút lekövezésének költsége 11 0000-15 000,00 frt A közmunkaalap 2/3-ának igénybevételével évente lekövezhető út hossza 9-10 km Ezzel szemben Scholcz Gyida, az államépítészeti hivatal főnöke tévesnek minősítette a helyiérdekű vasutaktól várható megtakarítás kalkulációját. Főbb ellenérvei a következők voltak: - A vasutak többségükben nem az utak közvetlen közelében épülnek (a szekerekre való átrakás és azokkal a helyszínre szállítás újabb költség); - 1 m

:i kő szállítási költsége 10 km-re szekéren nem 4 frt, hanem csak 2,5 frt; - a 16 krajcár/m

:! vasúti kőszállítási egységárhoz hozzá kell még adni a szállítási adót, a mérlegelési illetéket, a bélyeg és vevényköltséget, továbbá az összegszerűen a legmagasabb kiegészítő költséget: a vagonból való be- és kirakás munkadíját;