Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)

gyan az erdőkből kivitelre kitermelt faanyagnak (1469020 vm), továbbá a bor kivitelnek (200 000 vm) is a felét ezzel szándékoztak elszállítani. Az elszállítandó nyerstermény tehát összesen 2 981 691 vm, amelyhez még hozzá kellett számítani Baranya vármegye hegyháti járásának 1 millió vm terményfeleslegét, a három megye érintett területein a kereskedelmi árukat, valamint a Szászvár és Mórágy közötti kőbányákból Somogy és Bács megyékbe szállítandó követ. 30. S. 1868. jún. 21.: ,,Az eddigi - más megyék által irigyelt - két somogyi vasút arany abroncs volt, amely a gazdag, termékeny területet körülkerítette, de agyon is szorította volna! Irányi Dániel kételkedik, hogy az új vasút a régi kettő mellett jövedelmező lehet, ne féltsen ő bennünket, mondta volna kij, hogy attól fél, hogy a pécs-barcsi forgalom fog csökkenni általa. Mi . . . nem féltjük e vonalt . . ., áldása lesz a Dunántúlnak, a gabona, gyümölcs, bor-gazdag vidékeken az anyagi haladással karöltve járó szellemi előmenetelt, civilizációt is emelni fogja. S lesz Somogynak is. . . pezsgő, virágzó, kiépült székvárosa, hogy az ipar, kereskedelem terén hódításokat tegyen. Pozsony megyének meg volt Pozsonyja . . . Baranyának Pécs városa; csak Somogynak volt Kaposvárja! . . . Vagy is a 310 falu közt legnagyobb faluja. ...Köszönet a háznak, mely nem fukarkodott az ország pénzével beruházásokat tenni azon területen, amely a kamatokat bizonyára meg fogja hozni . . . állattenyésztés, ipar- és kereskedelmi forgalma, a nagy haladást vett bortermelés, amelyeknek piacza lesz nem csak a közelben fekvő Steyerország, Karinthia, hanem a messze Svajz is, honnét a sárban fetrengő, de gazdagon termő két megye eddig tökéletesen el volt szigetelve." 31. A Somogy megyeiek Bittó István, Csépán Antal, Csépán József, gr. Festetics Pál, Jankovich László, Inkey Zsigmond, Kaskovics Ignác, Paiss Andor, Somssich Miklós, gr. Somssich Imre, gr. Somssich Pál, gr. Somssich Lőrinc és Svastity Gábor, a Tolna megyeiek Bartal György, Czéry Lajos, Dőry Frigyes, Halász Vince, Perczel Béla és Perczel István voltak. 32. S. 1868. máj. 12. 33. S. 1868. jún. 16. 34. S. 1868. júl. 21. 35. S. 1868. szept. il. 36. S. 1871. márc. 21. 37. S. 1871. máj. 9. 38. S. 1872. ápr. 16. 39. Gróf Somssich Imrének és Bittó Istvánnak mint a somogyi, Bartal Györgynek és Perczel Bélának mint a tolnai consortium meghatalmazottjainak. RUZITSKA L. i. m. p. 34. két évvel későbbre teszi az engedélyezést: „A DunaDráva vasút építésére több Somogy és Tolna megyei érdekcsoport egyesült. Az 1870: XXXIII. tv.-nyel elnyert építési engedélyük egy másodrendű vonal szabvány szerinti, kamatbifitosítással támogatott kivitelezésére szólt." 40. S. 1870. júl. 5. 41. S. 1870. júl. 12. 42. S. 1870. júl. 19. 43. S. 1871. márc. 14. 44. „így aztán szépen járna a consortium, amelynek Springer csak 6000 frt-ot ad minden mérföld után, ha a törvény oltalma alatt nem állana egyszerre." 45. S. 187

1. márc. 28. 46. S. 187

1. máj. 21.: „Nagy baj az, ha a munkaszeretet nem vált lelki szükséggé, és sokan csak akkor dolgoznak, ha éppen éheznek, nem pedig azért, hogy anyagilag gyarapodjanak." S. 1871. máj. 9. : ,,A mi napszámosaink bizony szépen ott hagyták a fővállalkozót faképnél, a vasúti munkálatok napok óta szünetelnek a székváros körül, s Müller, a vállalkozó elutazott, hogy távol vidékről hozzon munkásokat. Addig, míg a megnyitásnál szólt a muzsika, s hegyen-völgyön lakodalmat hittek, izegtek-mozogtak ; másnap már mind elkámforir zálódott. Nemde nagy dicsőség, midőn népes községek közelében létesítendő vállalatra külföldről kell munkásokat hozni, s a magyar napszámosvilág nagy része nem való egyébre, mint a fogát piszkálni, s enni, ha van mit. Hanem azért Müller még is azt mondja: se baj! még ez év végén fütyülnek a gőzmozdonyok Kaposvártól Zákányig."