Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Dobai András: Somogy megye középszintű igazgatása a neoabszolutizmus időszakában (1849. aug.-1859. okt.)

SOMOGY MEGYE KÖZÉPSZINTŰ IGAZGATÁSA A NEOABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKÁBAN (1849. aug. - 1859. okt.) DOBAI ANDRÁS Az 1848/49-es szabadságharc katonai túlerővel történt leverése után osztrák részről megkezdődött a kísérlet arra, hogy Magyarországot teljes mértékben beolvasszák a Habsburg birodalomba. Az 1848-as polgári forradalom vívmányainak egy részét - a jobbágyfelszabadítást, az úrbéri terhek eltörlését, a törvényelőtti egyenlőséget - azonban az 1949. március 4-i olmützi alkotmány

1 is kénytelen volt elismerni, sőt a későbbi abszolutisztikus törekvések sem tehették semmissé azokat. így az 1848-ban megindult polgári átalakulás, melynek során megkezdődött a magyarországi feudális államszervezet lebontása, a világosi fegyverletétellel sem szakadt meg és ez a tény igen jelentős ennek j

a korszaknak a szempontjából még akkor is, ha ez az átalakulás osztrák érdekeknek megfelelően, abszolitisztikus keretek között ment végbe. Az alábbiakban megkíséreljük a közigazgatás egy szektorának, a politikai igazgatás

2 Somogy megyei szervezetének a vizsgálatát a neoabszolutizmus első évtizedében. Történetírásunk mind ezideig elhanyagolt területe volt a középszintű igazgatástörténet vizsgálata. Számos munka foglalkozik az egyes jogszabályok megalkotásának, a hatalom gyakorlásának körülményeivel, nemigen találkozunk azonban annak vizsgálatával, hogy a központi szerveknél megalkotott jogszabályok és rendeletek közül mennyi és milyen formában valósult meg középszinten a megyékben. Magyarországon szinte még véget sem értek a fegyveres harcok, amikor már kirajzolódtak az új közigazgatási rendszer körvonalai. 1849. május 30-án a császár kinevezte Haynaut táborszernaggyá és egyben megbízta a magyarországi császári hadak vezetésével. Ezzel csaknem egyidőben Geringer Károlyt, egy nagyszebeni szász család leszármazottját, aki 1829 óta állt Habsburg szolgálatban, megtette a polgári ügyek tejhatalmú császári biztosává. Geringer néhány nappal hivatalának elfoglalása előtt felkereste Kempen bárót, a pozsonyi katonai kerület akkori parancsnokát, akinek június 7-i naplóbejegyzése jellemzően tükrözi azokat az elveket, amelyeknek alapján a magyarországi közigazgatási rend kirajzolódott: „Fokozatosan mindent német minta szerint kell igazgatni. Egyelőre valamennyi megye kap egy adminisztrátort, több megye együtt egy kormánybiztost, valamennyi a katonai kerület parancsnokának oltalma alatt áll. A vámhatárokat meg kell szüntetni, mindenütt a legnagyobb szigorral kell eljárni, közben azonban a jutalmazásokkal sem szabad takarékoskodni."

n