Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Dobai András: Somogy megye középszintű igazgatása a neoabszolutizmus időszakában (1849. aug.-1859. okt.)

Alig néhány hét elteltével Bach, a Schwarzenberg-kormány belügyminisztere kidolgozta és a minisztertanács június 21-i ülésén előterjesztette az osztrák birodalom közigazgatásának átalakítását tartalmazó reformtervezetet/

1 Ez a terv, valamint a Stadion gróf által március 17-én kibocsátott községi törvény és a bírósági szervezet reformja szorosan összefügg egymással. Valamennyi ,,a közigazgatásnak a jogszolgáltatástól való elválasztása és a végrehajtó szervek mellett törvényhozó testületek létesítésének elvére" épül.

5 A benyújtott közigazgatási reformtervezetet a császár június 26-án hagyta jóvá, azzal a megjegyzéssel, hogy miközben megbízza a belügyminisztert a végrehajtás kidolgozásával, „várja az egyes koronatartományok szervezési munkálatait tartalmazó előterjesztés mielőbbi benyújtását".

6 Ennek szellemében látott hozzá Bach a „Magyarország ideiglenes közigazgatását" tartalmazó tervezet megalkotásához, amely a Reichsgesetzblatt-ban jelent meg 1849. október 25-i dátummal.

7 E szerint a végrehajtó hatalom a Magyarországon állomásozó osztrák hadsereg főparancsnokának, valamint a polgári ügyek vezetésével megbízott császári biztosnak a kezében van. A hadsereg főparancsnokának hatáskörébe tartozik a rend és biztonság fenntartása, illetve azoknak az intézkedéseknek végrehajtása, amelyek a rendkívüli állapot bevezetéséből adódnak. Az uralkodó által kinevezett császári biztos (kaiserlicher Commisär) közvetlen a minisztériumnak van alárendelve, feladata, az uralkodó által jóváhagyott politikai igazgatási rendszer magyarországi kiépítése, valamint működésének felügyelete. Közigazgatási téren két-három polgári kerületből álló katonai kerületeket hoztak létre, amelyeknek az élén a kerületi parancsnok (Districts Commandant) állt. ö volt a felelős a kerület nyugalmának biztosításáért, hatáskörébe tartozott a sajtótermékek ellenőrzése, mindazoknak a felelősségrevonása, akik az állam biztonsága ellen vétettek. A polgári ügyeket a katonai parancsnok mellé rendelt miniszteri biztos (Ministerial - Commissar) vezette, aki elsősorban a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó igazgatási ügyek végrehajtásáért volt felelős. A polgári kerületek kialakítása már júniusban megkezdődött, ezek általában három-négy megyét foglaltak magukban, élükön a kerületi főbiztos (Districts - Obercommissär) állt, aki a kerületi főispán (Districtual - Obergespann) címet viselte. A megyék ügyeit egy-egy megyefőnök (Comitatsvorstand) vezette, aki közvetlenül a kerületi főbiztosnak tartozott felelősséggel. A megyefőnök elsőrendű feladata volt, hogy megyéje politikai-igazgatási ügyeit rendben tartsa, felügyelje és ellenőrizze a beosztott hivatalnokok munkáját, ha hanyag magatartást, kötelességmulasztást tapasztal, hozza azt azonnal a kerületi főbiztos tudomására. Elrendelték a megyék járásokra történő felosztását, hangsúlyozva, hogy a járások kialakítása a lakosság érdekeinek és szükségleteinek megfelelően történjen, különösen érvényes volt ez a szempont a járási székhelyek megállapításánál. A járások élére járási biztost (Bezirks - Commissar) állítottak, aki egy segéd (Adjunkt) társaságában intézte a járások ügyeit. Közigazgatási tekintetben a legalsó lépcsőfokot a községek alkották, élükön a községi jegyzővel.