Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár illegális évei (1849-1853)

tönzésnek, azt ennek a levélnek az átadója szóban megmondja Nektek, akt tit­kaimba beavatott. Ennek a szenvedő Erzsébetnek 2 megyében 7000 forintnyi tő­kéje van, ékszere 5000 forint értékű. Teljes vagyona 50-60 ezer arany. Unoka­húga Szemere miniszternek, Szemere (Csepcsányi) Erzsébetnek hívják. Azt üzente nekem a börtönből, hogy kiszabadítására mindent kövessek el, adjam el a ház­nál lévő ezüstöt és pénzzel próbálkozzam kiszabadításán. Egy kocsi élelmiszert kérek a levél átadója által küldeni. Hogy Erzsébeten segíthessek, kérek tőle­tek 4-500 forintot e hónapban. Pénzért az Istenüket is megtagadják ezek a hiénák. Szeretném, ha ezeket a dolgokat rögtön elküldenétek Horváth ba­rátommal. - A legújabb események Franciaországban azt a biztos reményt nyújt­ják nekünk, hogy ha előbb nem, a jövő tavaszon nagy fordulatok történnek, ha­zánk elnyeri szabadságát. Óvatosságból adjátok el minden birtokotokat, jövő márciusban eldől a sorsunk. Ismerek több családot, akik szintén ki fognak ván­dorolni, mert most még isteni Ausztriában lakni, mert most még félelemből nem mernek zsarnok módjára fellépni. De ha egyszer biztonságban érzik magukat, ak­kor olyan nagyok lesznek az adók, hogy a nép csak igavonó barma lesz a zsar­noknak. Horváth barátom többet fog Nektek mondani."' 9 November elején a Foktőre érkezett pesti és dunapataji önkéntesekből egy kisebb csapatot szerveztek, melynek feladata volt Gindly Antal császárhűségéről ismert földbirtokostól pénzt szerezni. A toborzottak elégedetlenkedtek és no­vember 10-én, mivel Gál visszalépett az akció vezetésétől, azaz nem jött le Tol­nába, Nagy Albert vette át az irányítást. Tagjai Nagyon kívül Hegymeghy Sá­muel ügyvéd, Kovács (Halas) János és Mező Sándor gerjeni, Beke Sándor, Be­ke István, Geller Károly és Hallai Sándor dunapataji parasztok voltak. 80 Maga Noszlopy nem vett részt az akcióban, ő ismét Foktőn volt. A hadbírósági Votum informativum szerint, Gindly kirablását Gál József tervezte és Nagy Albert hajtotta végre. „Nagy, ahogy mondja: abból a célból történt, hogy Noszlopynak pénzt szerezzenek ... Ez a rablás politikai célok ér­dekében történt és Noszlopy volt az, aki erre a rablásra felbujtott." 81 Az osztrá­kok mindenesetre a Gindly ügyet teljes egészében Noszlopy nyakába varrták, pe­dig a források ellentmondanak. Az akciót a pesti és a tolnai önként jelentkezők Nagy Albert vezetése alatt, 1852. november 10-én este 6 óra tájban hajtották vég­re. A betyárszűrökben és fekete ruhaszövetből készült álarcokban megjelent csa­pat, a kastély konyhaajtaját felfeszítette, majd a folyosón álló háztulajdonost megtámadta. A fegyverrel ellenálló Gindly Antalt Nagy Albert lőtte le, s miután „. . . anélkül, hogy az urilak szobáiba mentek volna, magukkal vivén elesett s meg­lő vödt háztulajdonosnak aranyóráját, a volt pisztolyát s egy nagyobb kézi tsen­gettyűt." A szolgabírói vizsgálatból rövidesen kitűnt, hogy az egész akció alig negyedóráig tartott. A csapat vezére csendőrnek öltözött „sisakban, köpönyeg­ben és fehér übercihunggal, karddal és bognesos puskával volt fegyverkezve és kezén fehér kesztyű volt". Angyal szolgabíró megjegyzi a megyei császári fő­nöknek küldött jelentésében, hogy a szemtanú cselédek leírásából a kastélyban megjelentek „. . . nem mind a mezei gazdák és pásztorok osztályábul valók vol­tak". Értesíti tovább, hogy nyomozása szerint Pest megyeiek lehettek, mivel aznap Magyariba a Duna mellett két kocsi gyanús ember etetett a csárdában és lehet­séges, hogy ismét átkeltek a Dunán. 82 A vizsgálódásból az is kitűnt, hogy az­nap Gerjen felől 2 kocsi embert láttak utazni Tengelic felé. Az akció idejét jól választották meg, mivel Kölesden vásár volt és ekkor jelentős mozgásra számí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom