Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Dümmerth Dezső: A Csokonai-probléma

nyelvújítás nemzedékét felváltó idő. Mert ez a diadalmaskodó ítélet ugyanakkor, mikor Csokonait felmenti, új, haladóbb tartalmat hozva, a nyelvújítás világlátásának és ízlésének elavulását jelenti be. A hullámzó vitákban három időszakot kell megkülönböztetnünk. A nekrológ-vita, a Kölcsey-bírálat és a fiatal Szalay László kritikájának idejét. Mielőtt ezeket ismertetnénk, bevezetésül e viták gyökerét kell megvizsgálnunk: Kazinczy és Csokonai személyes kapcsolatának természetét és történetét. I. Mikor a Muzárion 1829-iki évfolyamában megjelent Kazinczy Csokonaibírálata, névtelen levelek arra kérték a széphalmi mestert, hogy szűnjön meg végre szidalmazni azt, akit míg élt, tömjénezett. Az akkori közvélemény valami módon átment az irodalomtörténeti köztudatba is. Ennek következménye, hogy általában még ma is úgy szokás ítélni Kazinczyról, mint aki életében szerette a költőt, halála után meg ellenségévé vált. A valóság azonban nem ilyen végletesen ellentétes. Ha rekonstruálni próbáljuk valamiképpen Kazinczy és Csokonai személyes kapcsolatát, egyedüli forrásul tulajdon megnyilatkozásaik szolgálnak, melyek írásba rögzítve, leveleikben tükröződnek. E forrásokból nemcsak az tűnik ki, hogy már életében sem „tömjénezte" Csokonait, hanem az is, hogy később kifejlődő ellenszenve minden lényeges vonásában már ekkor megtalálható. Egyre inkább elforduló magatartása a költő halála után már nem kapott új motívumokat. Csak a régi ütközőpontok éleződtek ki, melyeket már Csokonai életében megfigyelhetünk. Ismeretségük legrégibb emléke Kazinczy egy elveszett levelének utóirata, 1792-ből. A tizenkilenc éves Csokonai elküldte poétái zsengéit. A fennmaradt töredék a versek bírálatával foglalkozik. Csiszolni igyekszik a szavak kezdeti bárdolatlanságát. Figyelmezteti, hogy a -bul ragnál sokkal finomabb a -ból, a tőlle vaskossága pedig könnyedebben: tőle. Itt olvashatóak tetszését bizonyító sorai is: „Az Ur versei igen kedvesen folynak, s az ideák nemesek és nem földszint csúszók. Ez pedig maga is poézist teszen, ha a' szavak prosában Íródnak is. . . Kérem közöljön többeket is velem az Ur, és engedje-meg, hogy a' világ elébe én vezessem az Urat."

1 • A fogság előtti időszakból ami levelezés-töredék még fennmaradt, mind Kazinczy írásai. Egyszer egy Herder-kötetet küld és felvilágosítja Révai Miklós személye felől. Mikroszkópszerzés ügyében Földi Jánoshoz utasítja. Ez a rövid, kezdeti ismeretség a börtönig, csupán a tanácsadó és vezető Kazinczyt mutatja. Ismeretségük akkor vesz új lendületet, mikor a börtön után először találkoznak Regmecen. Erről Csokonai így számol be anyjának, 1801. július 19-én írott levelében: „Patakról Puky úrral által mentem Regmencre, s ebéden és szemben voltam kivel? Kazinczy Ferenc úrral, ö az előtt két héttel szabadult ki több szenvedő társaival Munkácsról. Semmit sem változott; teste, elméje s kedve azon fris, azon ép, mely volt fogsága előtt, - egyedül azt vettem észre benne, 4iogy beszédét nem teszi oly folytába; de ezt a töredezését ki csudálhatja hat és fél esztendőt tartott magánossága után? Szívesen látott, és más nap Pa-