Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)
immár másodfokon történt elítéltetése ellen beszédében kifejezetten is tiltakozott. 50 A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület végrehajtó bizottsága, amelyet Gratz és Kussbach 1935. június 14-re hívott össze, mintegy felerészben a kormány megbízható embereiből állt; ezeket Kussbach néhány nappal előbb kiküldött levelében nyomatékosan felszólította a feltétlen megjelenésre, mint hazafias kötelességükre. A végrehajtó bizottsági ülés megkezdése előtt egy fél órával Gratz - Kussbach jelenlétében - külön megbeszélést is folytatott velük. Ilyen előkészítés után került sor „Bäsch kihajózására, s ezzel az egyesület kiherélésére" - ahogyan a Volksdeutsche Kameradschaft minősítette a történteket. 51 Gratz elnöki megnyitó beszédében utalt azokra a heves támadásokra, amelyek az egyesületet főleg azért érték, mert egyes funkcionáriusai a legutóbbi parlamenti választások alkalmával kifejtett agitációjuk során - mint hangsúlyozták - a hazai németségnek a magyarsággal való harmonikus viszonya megzavarására alkalmas módon viselkedtek. Gratz szerint ez egyesület vezetőségének nem áll módjában tisztázni a valódi tényállást, de mindenesetre határozottan helyteleníti és elítéli, ha ilyesmi történt, s a jövőre vonatkozóan ki akarja zárni annak lehetőségét, hogy az egyesületben szerepet játszó személyek az egyesületet kompromittálják, s a magyarországi németség ügyének ártó tevékenységet fejtsenek ki. Az egyesületben nem érvényesülhet két ellentétes irányzat egyeidcjűleg. Veszedelmes útra lépnek azok, akik nem a magyarsággal egyetértésben keresik a magyarországi németség jogos kívánságainak megvalósulását, hanem a magyar haza határain túlterjedő általános német népiségi gondolat (Volkstumsgedanke) alapján törekvéseikben a súlypontot az országon kívülre helyezik. Gratz beszéde nyomán hosszabb vita bontakozott ki, amely során a Volksdeutsche Kameradschaft részéről Huss, Faulstich és Bäsch is felszólalt, elítélve „a háború előtti magyar gondolkodás e visszatérését", és hangsúlyozva „a népiség jogait". Végül azonban a Gratz által előterjesztett határozati javaslat, amely félreérthetetlenül Baschék ellen irányult ugyan, mégis csak általánosságban szólt a magyarság és a magyarországi németség közti hagyományos harmónia megzavarására alkalmas kijelentések és cselekedetek határozott elítéléséről, csak egyetlen ellenszavazatot kapott. E határozat elfogadása után tette Gratz azt a javaslatot, hogy a végrehajtó bizottság „szabadságolja" Bascht, az egyesület főtitkárát arra az időtartamra, míg perében meg nem hozzák a végérvényes ítéletet. Azzal indokolta javaslatát, hogy elviselhetetlen tehertétel az egyesület számára, ha egy - immár másodfokon - hosszabb szabadságvesztésre ítélt egyén tölti be ezt a fontos tisztséget. Gratz úgy nyilatkozott, hogy Bascht személy szerint becsüli, de teljességgel helyteleníti felfogását a magyarországi németséget illető kérdésekben. Ekkor a Volksdeutsche Kameradschaft nevében Richard Huss szolidaritási nyilatkozatot tett Bäsch mellett, amelyet a végrehajtó bizottság „népinémet" tagjai - Kussbach, König, Faul-Farkas kivételével - valamennyien magukévá is tettek. Az ülést rövid időre felfüggesztették, majd Bäsch kijelentése nyomán, mi szerint nem hajlandó szabadságoltatását kérni, Gratz úgy nyilatkozott, hogy akkor az alapszabályokban lefektetett elnöki jogköréből kifolyólag maga hajtja végre Bäsch szabadságoltatását, s a főtitkári funkció ezentúli gyakorlásával Pintér Lászlót bízza meg.
