Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)

téseiket, hogy a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület vezetését egy Richard Huss professzor által kidolgozott új alapszabálytervezet - alkotmánytervezetnek (Verfassungsplan) nevezték - elfogadtatásával magukhoz ragadják, s abból a „népidegen" (volksfremd) elemeket kiszorítsák. Kussbach azzal érvelt a már ekkor Volksdeutsche Kameradschaft néven szerveződő ellenzéke előtt, hogy az „illetékes német birodalmi helyek" elleneznek minden elhamarkodott lépést, s hogy meg kellene várni annak a tárcaközi értekezletnek az eredményét, amelyet a magyar kormány rövidesen összehív a magyarországi németség ügyeinek megbeszélésére. Baschék azonban erre nem voltak hajlandók, kierőszakolták az egyesület helyi szervezetei képviselőiből álló, és erősen befolyásuk alatt tartott testület ülésének (Vertretersitzung) összehívását. Ez 1935. május 26-án egyhangúlag elfogadta a Huss-féle tervezetet. Kussbach, aki egy időre eltávozott az ülésteremből, visszatérve maga is csatlakozott a határozathoz, amelyet ezek u;án az egyesület végrehajtó bizottságán (Vollzugsausschüsse keresztül a közgyűlés elé kellett volna terjeszteni.

4

' Az említett tárcaközi értekezletre, amelyen Kánya Kálmán külügyminiszter, Kozma Miklós belügyminiszter, Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár és Pataky Tibor, a miniszterelnökség nemzetiségi osztályának vezetője vett részt, június első' napjaiban került sor. Pontos időpontja nem ismeretes, a tárgyalás részleteiről feljegyzések nem kerültek elő. Nyilvánvaló azonban, hogy a magyarországi németség ügyében teendő intézkedések keretében itt határozták el: Bäsch eltávolításával kellő határozottsággal fellépnek az egyesület struktúrájának és szellemének megváltoztatására irányuló törekvéssel szemben. Lehetséges, hogy Gratz és Pintér, de az sem kizárt, hogy Kussbach is, részt vett a tanácskozáson; de az is lehetséges, hogy csak a tárgyalás eredményeiről és a reá váró teendőkről tájékoztatták az egyesület elnökét, Gratzot.

48 Tény, hogy a tárcaközi értekezletet követően Gratz írásbeli felszólítást intézett Basch-hoz: önként mondjon le főtitkári tisztségéről. E levelet Bäsch Königsbergben vette kézhez, ahol - Huss társaságában - a VDA ezúttal ott rendezett hagyományos pünkösdi gyűlésezésén vett részt. A váratlan fejleményt természetesen azonnal megvitatták Steinacherrel, a VDA vezetőjével, s az a vélemény alakult ki, hogy Bäsch a felszólításnak ne tegyen eleget.

49 Steinacher 1935. június 8-i königsbergi beszéde egyébként foglalkozott a magyarországi németség helyzetével is, amelyet a legsúlyosabbnak minősített az utódállamok bármelyikében e szempontból tapasztalható körülményekhez képest. Bírálta az iskolapolitikát, a névmagyarosítási kampányt, s az egész aszszimilációs politikát, amely a magyarországi németségnek népisége feladása árán biztosít intellektuális és szociális felemelkedési lehetőséget „egészen a legmagasabb állásokig". Ez a jellegzetes „Aufstiegsassimilierung", amely különben főleg a Németország nyugati határainál fekvő országok németségénél tapasztalható, épp a legtehetségesebbjeitől fosztja meg a német kisebbséget s az asszimilánsokat janicsárokként használják fel az öntudatos néprésszel szemben. „Ha gyakran nem is akadályozhatjuk meg az ilyen folyamatot, teljes nyomatékkal védekezünk az ellen, hogy az ilyen janicsárságot merjék nekünk úgy prezentálni, mint az illető népcsoport tulajdonképpeni hivatott képviselőjét," - mondotta Steinacher, világosan utalva ezzel arra, hogy nem Gratzot, hanem Bascht tekinti a magyarországi németség jogos reprezentánsának, azt a Bascht, akinek