Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)

kérdésben érintkezésbe lépjen". Schnurre azt tanácsolta, hogy Kussbach, mint a magyarországi német népcsoport szószólója, először maga tisztázza ezt a kérdést Pataky Tibor államtitkárral, a nemzetiségi osztály vezetőjével.

19 Nem tudjuk, felkereste-e Kussbach Patakyt, mint Schnurrcnak ígérte, illetve fogadta-e az őt; az viszont ismeretes, hogy a budapesti német követség helyett a német nemzetiszocialista párt Külpolitikai Hivatala (APA der NSDAP) délkeleti osztályának (Südost-Abteilung) vezetője, Georg Ferdinand Duckwitz járt közben Patakynál a német jelöltek érdekében, s megbeszélésének eredményéről a budapesti német követséget részletesen tájékoztatta.

2(1 De hogy mik lehettek e megbeszélés eredményei, arra legfeljebb következtethetünk. Valószínű, hogy Pataky nem adott kereken elutasító választ, de magatartása nem is bíztatott azzal, hogy még idejében fog történni kedvező vagy legalábbis elfogadható döntés. Mindenesetre már a Magyarország hasábjain lefolyt sajtóvita is mutatta, hogy Kussbach felajánlkozása Gömbös „reformpolitikájának" támogatására a német követelések teljesítése fejében, nem érte el a kívánt hatást; a közvélemény a német mozgalom vezéreinek, mint hamis prófétáknak, eltávolítását sürgeti, a kormánypárt nem egykönnyen veheti magára ezek után, hogy saját jelöltjeiként indítsa őket a választásokon. Különösen nem lehetett erről szó Bäsch esetében, akit az elc-ző év szeptemberében a magyar nemzet gyalázása címén első fokon, még nem jogerősen elítéltek. Azóta is minden fellépését és megnyilvánulását nagy ellenszenv fogadta,

21 s a kormány, mint - épp Pataky révén - már február 5-én tudomására hozta Gratznak, Kussbachnak és Pintérnek, el volt szánva a Bäsch ellen indított bűnvádi eljárás teljes lefolytatására, s általában a törvény szigorának alkalmazására a radikális izgatókkal szemben. A Bäsch és Faulstich által Kussbach-hal február 11-én aláíratott megállapodás értelmében a Hármastanács tagjainak egyhangúan kellett volna dönteniük arról, kik legyenek a német mozgalom jelöltjei, és miként vegyenek részt a választásokon. Kussbach azonban legalább maga szeretett volna a parlamentbe bekerülni, s ezt a lehetőséget nem kívánta Bäsch miatt eleve kockáztatni. Nem törődve tehát a Hármastanáccsal, önálló lépésre határozta el magát: a kormánypárti jelölés lehetőségében nem bízva, a Kisgazdapárt részéről jelöltette magát, a soroksári választókerületben. Erre Bäsch szintén önállóan sietett gondoskodni magáról: megbízásából Faulstich tárgyalt - szintén Eckhardt-tal, aki hajlandó volt elfogadni Bascht kisgazdapárti jelöltnek a bonyhádi választókerületben. Ugyancsak a Kisgazdapárttal állapodott meg Árpád Török is a zurányi választókerületben.

22 A magyarországi német mozgalom lapja, a Sonntagsblatt, 1935. március 13-i számában közölte Kussbach, Bäsch és Török választási felhívását, amely szerint mindhárman a Kisgazdapárt programjával lépnek fel. Később még egy kisgazdapárti jelölés csatlakozott ezekhez: Josef Teppert-é, aki a dárdai választókerületben léphetett fel.

2:i Az a természetes vonzóerő, amit a Kisgazdapárt a magyarországi német parasztságra, s különösen annak erős kisgazdarétegére gyakorolt, már Bleyer idejében megfigyelhető- volt, s a párt vezetői céltudatosan törekedtek arra, hogy a gazdasági és szociális érdekek mellett a hazai németség kulturális érdekeinek támogatását is ígérjék. Bleyer, bár célként egy önálló német párt létesítését tűzte ki, amíg az megvalósítható lesz, következetesen arra törekedett, hogy a kormánypárttal fogadtassa el jelöltjeit, annak kifejezéséül, hogy a kormánytól várja a magyarországi németség igényeinek méltánylását. Ez azonban korántsem jelen-