Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)
gyar kormánynak arra, hogy állítsa fel az első hazai németnyelvű kisebbségi középiskolát". Bajcsy-Zsilinszky állásfoglalása a német középiskola mellett, összefügg azzal a tőle sem idegen felfogással, amely károsnak tekintette a „középosztály" túlságos telítődését „fél- és fertályasszimilánsokkal". Ezek a maguk magyar nemzeti meggyőződésének még nem eléggé kiforrott s így ingatag voltával „megfertőzik" az egész „középosztályt", felhígítják annak magyar illetve már tartósan magyar beidegzettségű állományát, s gyengítik az idegen befolyással szembeni ellenállóképességét. 11 Részben abból a meggondolásból kiindulva, hogy egy bizonyos számú német értelmiség önálló jelentkezése kisebb veszély, mint a magyar középosztály elárasztása „gyorsforralón" magyarosítottakkal, jutott Bajcsy-Zsilinszky arra a nézetre, hogy a német középiskola előli elzárkózás helyett - amit nemcsak Gömbös, hanem Bethlen is képviselt, s amibe Gratz is belenyugodott -, célszerűbb a német öntudatúak részére egy-két német tannyelvű középiskolát is engedélyezni, természetesen a német öntudatúaktól is elvárva az abszolút államhűséget. Másrészt kétségkívül célszerűnek tűnt előtte ez az engedmény a kisantant-országokban élő magyar kisebbségek védelmére s az elszakadt nemzetiségek magatartásának nagymértékű befolyásolhatóságára való tekintettel is. Gratz és Bajcsy-Zsilinszky levélváltásáról, amely a Szabadság hasábjain feltűnő elhelyezésben és címekkel látott napvilágot, azonnal teljes szövegű német fordítás készült a németországi körök tájékoztatására. Ezek meglepődtek ugyan Bajcsy-Zsilinszky állásfoglalásán a német középiskola mellett, amit a magyar közvélemény németellenesként nyilvántartott részében is úgy látszik megindult bizonyos erjedés jelének tekintettek, de a fő figyelmet arra a teljes nézetazonosságra fordították, amelyet ez a levélváltás az Anschluss határozott elutasításában mutatott. A német nemzetiszocialista párt Alfred Rosenberg vezette külpolitikai hivatala (Aussenpolitisches Amt = APA) részéről Arno Schickedanz 1935. február 28-án a külföldi német népcsoportok támogatásával foglalkozó Német Alapítvány (Deutsche Stiftung) élén álló Erich Krahmer-Möllenberg kormánytanácsoshoz intézett kérdést az iránt, hogy német részről mennyiben állnak kapcsolatban ezzel a személyiséggel, aki - jóllehet egy német szervezet elnöke Magyarországon - egy olyan németellenes és franciabarát hetilapban, mint a Szabadság, az Anschluss-törekvések ellen nyilatkozik? Krahmer-Möllenberg március 4-i válasza szerint nem ez az első eset, hogy Gratz politikailag egyáltalán nem örvendetes módon nyilatkozik meg. Gratz a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületnek a magyar kormány által elismert elnöke. A magyar kormány ugyanis annak idején, az egyesület engedélyezésekor, kifejezetten magának tartotta fenn az elnök kijelölésének jogát. Már az elhunyt Jakob Bleyer professzor, ügyvezető alelnök életében állandó konfliktus volt Bleyer és Gratz között: Bleyernek kellett mindig helyrehoznia Gratz politikai kisiklásait. „Ügy hiszem - írta KrahmerMöllenberg -, dr. Gratz személyisége és szerepe egyértelműen világos minden, a magyarországi németség kérdéseivel foglalkozó birodalmi személy előtt. Sajnos semmi lehetőség arra, hogy ezt a nemkívánatos renegátot elmozdítsuk tisztségéből, ha nem akarjuk az egyesület létét kockáztatni". 12 A német kultúregyesület jelenlegi ügyvezető alelnöke, Kussbach, a Magyarország című lapba írt cikkében arról biztosította a magyar közvéleményt, hogy a magyarországi német népcsoport csatlakozik Gömbös miniszterelnök sokat hangoztatott reformtörekvéseihez. Egyidejűleg azonban emlékeztetett a még