Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

mogyban (Kézirat, 1977) című tanulmányában dolgozza fel. A mű fordítását a szerző végezte. 89. A régi mértékegységek átszámításánál felhasználtam Sevin Henrik i. m. 271. 1., N. Kiss István: Mérték, állam és társadalom című munkáját. = Agrártörténeti Szemle, 1975. 273. 1. Legpraktikusabb Domanek Lajos uradalmi számvevő 1875-ben készült táblázata volt. SmL. A mernyei uradalom levéltára. Fiókpénztári jelentések. Taszár, 1876. i bécsi (vagy osztrák) mérő: 61,5 1., 1 hüvelyk (vagy bécsi coll) 26,3 mm. (Sevin i. m. 271. l.-on 26,0 mm-t ad meg.) 90. Hummelauer i. m. mellékletében közölt képek felhasználásával történt az elemzés. 91. Hummelauer i. m. 13. 1. 92. Hoffmann Tamás i. m, 270. 1. 93. Sándor Vilmos i. m. 434. l.-on a járgányos cséplőgép napi teljesítményét 25 q-ban állapítja meg. 94. Feltevésünket támasztja alá T. Mérey Klára: A Somogy megyei Hunyady uradalom majorsági gazdálkodása a XIX. század első felében című tanulmánya is. A simongáti gazdaságról írja: „Fel kell figyelnünk arra, hogy az 1836. évi eszközleltárban nem jegyeztek fel cséplőgépet, noha 1832-ben beszélnek róla. Lehetséges, hogy 1836-ra tönkrement? Minthogy ebben az időben a „cséplőmachinák" még nem voltak rentábilisak és könnyen elpusztultak, ez nem elképzelhetetlen." = Agrártörténeti Szemle, 1970. 452. 1. Hasonló sorsra jutott a Nagyváthy által leírt berzencei cséplőgép. (Vö. Nagyváthy János i. m. 122. 1.) 95. Vö. Hummelauer i. m. 30. 1. 96. Sevin Henrik i. m. 216-218. 1. 97. Uo. 217. 1. 98. Uo. 218. 1. 99. Uo. 219. 1. 100. Uo, 220. 1. 101. Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp., 1973. 419-424. 1. XIX. század elején a félvas ekéket Vidacs István gyártotta — aki az első nagyobb mezőgazdasági gépgyárat alapította Pesten. A „vidacseke" korának olyan népszerű ekéje volt, mint később a Propper Samu által népszerűsített Sack-eke. (Köztelek, 1907. 938. 1.) 102. Balassa Frigyes i. m. 221. 1. 103. Uo. 221. 1. 104. Stephens, Henry i. m. 330-331. 1. 105. GL. 1859. 321. 1. 106. Tóth Tibor: Nagybirtoktól a nagyüzemig. Bp. 1977. 153. 1. 107. SmL. A mernyei uradalom levéltára. Kormányzósági iratok 1858-1866. Kemény Pál írja Taszárról Dornay István kormányzónak, miután a fonói napszámosok megtagadták a munkát: ,, . . . Kapósból a napszám kiállítása végett csendőröket kérek." Később így folytatja: „Sokért nem adnám, ha a cséplőgépet (az uradalom első Farkas-féle gépéről van szó - megj. a szerző) 8 nap alatt helyre tudnám állítani, hogy így a pór nép dacoskodásait kijátszhatnám." 108. SmL. A mernyei uradalom levéltára. A mernyei uradalom kerületeinek gazdasági leltárai. 1835-1868. 109. SmL. A mernyei uradalom levéltára. Gazdasági és pénztári számadási okmányok. Taszár, 1859. 110. SmL. Uo. Jószágkormányzói eseménynaplók 183 3—1863. Tiszttartó eseménynaplója 1862/63. A tiszttartó 1862. július 21-i jelentésében olvashatjuk: „cséplőgép minden részlete meg tisztogattatván beolajoztatott és a kovács által a srófok megszorongattattak, s a gép munka kezdet képességre igazíttatott." A gép folyvást dolgozik s 60 zsák tiszta búzát ad ki naponként." in. Stephens, Henry i. m. 338. I. 112. Megfelelő minőségű és teljesítményű rostát 140,- Ft-ért lehetett kapni az 1850-es években. (Vö. Farkas István képes hirdetése: GL. 1859. 321. 1.) Összehasonlításul megjegyezzük, hogy i bécsi mérő búza ára a pesti kamara összeállítása szerint: 1850-ben 3,11; 1852-ben 3,63; 1854-ben 6,6; 1856-ban 6,59; 1858-ban 3,39; 1860-ban 4,68 Ft volt. (Vö. Gunst-Hoffmann i. m. 29. 1.) 113. GL. 1854. 221-225. 1. Tomsits István cikke (kelt 1854. ápr. 20-án). 114. Balassa Frigyes i. m. 219. 1. 115. Balassa Frigyes i. m. 220. 1.